1. Új NAT létrehozására szükség van, azonban e feladattal nem tudható le a teljes tartalmi szabályozási rendszer átfogó reformja. Súlyos gondok sürgős enyhítéséről, tűzoltásról lehet csak szó.

2. Bár a köznevelési törvény előírja, az oktatásért felelős miniszter nem készíttetett elemzést a 2012-ben elfogadott NAT beválásáról.

3. A Koncepció nem veti fel a tartalmi szabályozás jelentős mértékű centralizáltságának problémáját, pedig az átalakításnak ez kellene, hogy legyen a kulcskérdése. Nem veti fel a kérdést, ellenben a konkrét változtatási javaslatai közül jó néhány a rendszer további centralizálásának irányába mutat:

  • Az alternatív iskolák számára létfontosságú alternatív kerettantervek ellehetetlenítésére tesz javaslatot.
  • A „jelenséglapú tartalomkijelölés” nevében a „tanítandó jelenségek” előírása újabb centralizálási kísérlet.
  • A Koncepció központilag meghatározandónak tartja a tanítási-tanulási folyamatok konkrét szervezése során érvényesülő kontextusokat.
  • Kötelezően választható módszereket kíván bevezetni.
  • A tananyagelemek központi súlyozását javasolja.
  • A NAT-tal kapcsolatos koncepción kívüli részekben is megjelenik a dokumentumban a centralizálás szándéka: még az amúgy szakmailag elfogadható törekvések érvényesítésével kapcsolatban is csak központosított megoldásmódok szerepelnek a dokumentumban, a projektpedagógia meghonosítása, és a táborozás is így valósul meg a javaslatok szerint.

4. A Koncepció hangzatos módon paradigmaváltást ígér a tartalmi szabályozásban, a NAT-ot illetően, azonban változtatási javaslatai közül egy sincs, amely szakmai szempontból érdemi, a szakmában kialakult korszerű irányoknak megfelelő lenne.

  • A Koncepció kilátásba helyezi a módszertani szabadság korlátozását, ami jelentős szakmai visszalépés.
  • A „jelenségalapú tartalomleírás” hangzatos jelszava mögötti tartalmat nem fejti ki, amit ebből elárul, az már régen érvényesül a hazai tantervi kultúrában.
  • Teljes mértékben érthetetlen módon, szakmai előzményekre lényegében nem hivatkozva, szakmailag elfogadhatatlan megfogalmazásban állítja szembe egymással a kulcskompetenciákra és a tudásrendszerekre alapozott tantervfejlesztést (utóbbi jelentését meg sem magyarázva).
  • Felveti, hogy a NAT legyen egyszerre kimeneti és bemeneti szabályozó eszköz. Ez a javaslat a NAT előíró jellegű, részletesen szabályozó jellegével együtt szabályozási nonszensz.
  • Kiemelt szerepet tulajdonít a tanulói teljesítményméréseknek, amelyek körül kialakult szakmai viták azonban megkérdőjelezik ezt a felhasználást, továbbá a teszteredmények jelentős hibái teljesen lehetetlenné teszik azok egyéni tanulói értékelésben való felhasználását.
  • A Koncepció a szöveg több részében is a gyermekek fejlődése kizárólagosnak tekintett, és ma már túlhaladott elméleti alapjait alkalmazza.

5. A Koncepció nem nyújt megoldást a nagyon széles körben, sőt, még az EMMI által is elismerten az egyik legnagyobb problémát jelentő túlterheltségre. A javaslat, hogy nem csökkenteni kell a tananyagot, hanem súlyozni, nem fogadható el, a centralizálási törekvések egy új megnyilvánulása, és nem jelent megoldást a túlterheléssel kapcsolatban.

6. A Koncepció egyáltalán nem foglalkozik a tantervi szabályozás modern pedagógiában legsúlyosabb kérdésével, hogy miképpen lehet szolgálni a tantervekkel a differenciálást. Az előíró, a tananyagot és a követelményeket magas szinten, részletesen megadó központi tantervek az érdemi pedagógiai differenciálást teljes mértékben ellehetetlenítik, a tartalmi szabályozás újragondolása e szempontból alapvető feladat lenne.

7. A Koncepció egyáltalán nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az új NAT ismét csak a gimnazisták NAT-ja lesz-e középfokon, vagy alkalmassá tehető arra, hogy a teljes közoktatási rendszer, és benne minden tanuló alaptanterve legyen. A Koncepció által megerősített, ma is érvényesülő jellemzők arra engednek következtetni, hogy a probléma az új NAT megszületése után sem lesz megoldva.

8. A Koncepció lényegében nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miképpen szolgálható a tartalmi szabályozás jó kiépítésével az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének fontos feladata. Sőt, az az egyetlen megjegyzés, ami ezzel kapcsolatban a dokumentumban szerepel, azt mutatja, hogy a szemléletmód és így a gyakorlat is megreked a szakmában „deficit-modellként” ismert, és túlhaladottnak tekintett kezelésmód elveinek érvényesítésénél.

9. A Koncepció megfogalmazásai – itt nagyon nehéz nem sértő kifejezéseket használni – nyelvi szempontból a téma fontosságához viszonyítva méltatlanok.

10. A tartalmi szabályozás kérdéskörét érintő oktatásszervezési kérdésekben leírt javaslatok ötletszerűek, nem azonosítják a szerzők pontosan a megoldani kívánt problémát, nincs helyzetelemzés, és a javaslatok egyáltalán nem támaszkodnak jól ismert tényekre és kutatási eredményekre.

11. Egyetlen érv szolgál alátámasztásul az iskolaszerkezet átalakításával kapcsolatos, azon egyszerű javaslathoz, hogy az általános iskola meghosszabbodik egy évvel: szükséges az alapkészségek fejlesztésének megerősítése. Az érv a korszerű pedagógiai ismereteink szerint gyenge lábakon áll, és belőle kiindulva nem igazolható, hogy ha fontos is ez a feladat, csakis az iskolában töltött idő egy évvel való meghosszabbításával lehetséges a megoldása.

12. A dokumentum felveti ugyan a végzettség nélküli iskolaelhagyás valóban súlyos problémáját, de ad hoc ötletek megfogalmazásán kívül nem jut többre, mert nem áll mögötte az esélyegyenlőtlenségek valódi okainak bátor és őszinte elemzése.

13. A tankönyvekkel kapcsolatos, ma már jól láthatóan súlyos problémák még csak meg sem fogalmazódnak a dokumentumban, a tankönyvekkel foglalkozó fejezet nem más, mint egy igazoló jelentés a tankönyvek digitalizálását jelentő folyamat aktuális állásáról.

14. A tanév hosszával kapcsolatban a tények, adatok, kutatási eredmények hiánya teljes mértékben tévútra vezette a fogalmazókat. A politikusok többször megfogalmazott óhaját (nőjön a tanév hossza) akarták csak hevenyészett érvekkel alátámasztani, azonban csak egy kicsit kell utánanézni a tényeknek, a mindenki számára hozzáférhető adatoknak, hogy világosan kijelenthessük: a tanév hosszának megnövelésére az ég egy adta világon semmi szükség nincs.

15. A témahetekről szóló rész egy már létező gyakorlatot emel be a dokumentumba, és ahogyan a táboroztatással kapcsolatos rész is mutatja, még ha kormányzati ötletekből ki is kerekedhetne valamilyen értelmes intézkedés és tevékenység, akkor sem képes a jelenlegi oktatáspolitika kimozdulni a minden áron való centralizálás bűvköréből. Nagy baj, hogy a tervek készítése során szerephez jutó szakmai kör ezt kritikátlanul kiszolgálja.

Sep.01.

"A ​ nemzeti ​ köznevelés ​ tartalmi ​ ​szabályozásának ​ ​koncepciójáról és ​ ​az ​azzal ​ ​összefüggő ​ ​egyes ​ ​stratégiai ​ ​kérdésekről szóló ​ ​dokumentum" bírálata

Augusztusban került nyilvánosságra a NAT-koncepciót és néhány más kérdést ismertető dokumentum. Alábbiakban közöljük Nahalka István részletes bírálatát. Összefoglalónkból eljuthat a hivatalos oldalakon nem elérhető dokumentumhoz és korábbi anyagainkhoz, köztük a CKP alternatív NAT koncepciójához is.

A nemzeti köznevelés tartalmi szabályozásának koncepciójáról és az azzal összefüggő egyes stratégiai kérdésekről szóló dokumentum

A társadalmi vitára szánt, de hivatalos oldalakon nem elérhető dokumentum a márciusban elkészült NAT koncepció mellett a a nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések az új tartalmi szabályozással összefüggésben c. fejezettel, valamint a jelenlegi szabályozást és nemzetközi példákat bemutató részekkel bővült. A III. fejezet még hiányzik. Részletek

Nahalka István elemzésének összefoglalója

A részletes elemzés kétoldalas összefoglalóját külön is elérhetővé tettük. Részletek

Nahalka István elemzése a magyar oktatási rendszer tartalmi szabályozásával kapcsolatos koncepciót és az azzal összefüggő egyes stratégiai kérdéseket tárgyaló dokumentumról

Tartalom: Bevezetés; Összefoglaló; Elemzés a NAT koncepcióról; . Elemzés „A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések …” című fejezetről; Hivatkozások Részletek

A hivatalos és a CKP által készített NAT koncepciók öszehasonlítása

A Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztés és Módszertan Munkacsoportja által összeállított NAT-Koncepciót, valamint a tartalmi szabályozás megváltoztatására vonatkozó CKP koncepciót táblázatos formában hasonlítottuk össze. Ezt a táblázatot most ismét közöljük. Részletek

alterNATíva - A tartalmi szabályozás átalakításának koncepciója

A Civil Közoktatási Platform (CKP) a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztés és Módszertan Munkacsoportja által készített koncepció javaslat alternatívájaként tavasszal elkészített egy koncepciót a tartalmi szabályozási rendszer megújítására. Ezt most ezen az oldalon is hozzáférhetővé tesszük. Részletek