Aki úgy dönt, hogy lelkiismereti okokból megtagadja a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában való közreműködést, annak először is azzal kell tisztában lennie, hogy mi a lelkiismereti szabadság tárgya a konkrét esetben. 

A megtagadás oka az, hogy az érintett úgy gondolhatja: a HIT nem igazolható módon korlátozza a lelkiismeret alkotmányosan védett szabadságát, a korlátozó rendszabályok ugyanis nem valós, hanem képzelt helyzetre vonatkoznak, a korlátozás tehát nem szükséges és nem arányos az elérni kívánt célokkal.  A megtagadás nem jelent  polgári engedetlenséget, , a lelkiismereti szabadság ugyanis alkotmányosan védett

A közreműködés lelkiismereti okokból való megtagadása nem jelenti azt, hogy baj bekövetkezése esetén az érintett ne lenne hajlandó képességeihez mérten részt vállalni a feladatok végrehajtásában.  Itt ugyanis nem valós, hanem képzelt bajról van szó, aminek előrevetítését az érintett polgár nem csupán megalapozatlannak tarthatja, hanem egyenesen károsnak, a társadalomra nézve veszélyesnek.  A tényleges baj ez esetben nem a terrorveszély, hanem az azzal való alaptalan fenyegetés, ennek az  elhárítását – vagyis a közreműködés megtagadását - az érintett gondolhatja meggyőződésének megfelelően kötelességének. 

Itt nem foglalkozunk azzal, hogy a HIT előírása az érvényes és hatályos jogszabályoknak megfelel-e. Az esetleges megtagadást ugyanis ez esetben nem az indokolja, hogy a munkáltató, ill. a felettes utasítását az érintett nem tartja jogszerűnek, hanem a lelkiismereti szabadság alkotmányos joga.

 

 

Mit jelent a megtagadás a gyakorlatban és mi lehet a következménye?

 

Állami fenntartású intézmény esetében az igazgató lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadhatja a HIT végrehajtását, amit írásban közöl a tankerülettel, és ami együtt járhat hivatalából való elmozdításával, esetleg munkaviszonyának egyoldalú megszüntetésével is.  Ha ennek jogosságát bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya az, hogy a lelkiismereti szabadság korlátozása az állam részéről igazolható-e vagy nem. 

 

Ha beosztott pedagógus tagadja meg a közreműködést, amit írásban közöl az igazgatóval, akkor számolhat munkaviszonyának egyoldalú megszüntetésével.  Ha ennek jogosságát bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya ugyanaz, mint fentebb jeleztük. 

 

Nem állami (alapítványi, egyházi vagy önkormányzati) intézmény esetében tanácsos, ha az igazgató vagy a beosztott pedagógus konzultál a fenntartóval.  Célszerű, ha az egyeztetett álláspontot a fenntartó közli írásban az Oktatási Hivatallal.  Ennek következménye az lehet, hogy a hivatal felfüggeszti az intézmény működési engedélyét.  Ha az OH határozatának jogszerűségét a fenntartó bíróság előtt vitatja, akkor a jogvita tárgya ugyanaz, mint fentebb jeleztük. 

 

Számolnunk kell azzal, hogy nagy valószínűség szerint nem találunk magyar bíróságot, amely osztaná a fent kifejtett álláspontot.  A közreműködés megtagadásával együtt járó joghátrány tehát valós veszély.  Azt is valószínűnek gondoljuk azonban, hogy Magyarországon kívüli jogi fórumok előtt a magyar állam el fogja veszíteni a jogvitát, mert nem fogja tudni bizonyítani: a lelkiismereti szabadság korlátozása a HIT-ben való közreműködésre vonatkozóan szükséges és arányos, vagyis igazolható volt. 

Jan.02.

Jogi állásfoglalás a honvédelmi intézkedési tervről

A köznevelési intézményeket honvédelmi intézkedési terv készítésre kötelező utasítás ellentétes a lelkiismereti szabadsággal. Az alábbiakban közöljük Deák Dániel egyetemi tanár elemzését.

Gyakorlati útmutató a lelkiismereti okokból való megtagadás lehetőségéhez

Mi indokolhatja a a honvédelmi intézkedési terv (HIT) végrehajtásában, ill. létrehozásában való közreműködést, hogyan tagadható ez meg, és mi lehet ennek a következménye. Részletek