Állásfoglalás

 

1. A CKP nem mond le az oktatáspolitikai, oktatásirányítási döntések, az oktatáspolitika-formálás gyökeres átalakításának, alapvető reformjának szükségességéről, továbbra is követeli e kérdés koncepcionális rendezését. A szakmai szempontok érvényesítésére – ahogyan annak egyik lehetséges módját a Kockás Könyv első fejezetében kifejtettük – nem elég tanácsadó testületeket létrehozni, sokkal szélesebb körben, és az egyeztetési folyamat egészében van erre szükség.

2. A CKP véleménye szerint a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal (KsK) nem demokratikus módon jön létre, és az érdekek képviseletére alkalmatlan szerveződésként kezdi majd meg munkáját. Szakmai oldalán nincs képviselete a civil szervezeteknek, a szülői és a diákoldalon a delegálás szabályai nem biztosítanak valódi képviseletet, és a testület nem dönthet saját működési rendjéről. Álláspontunk szerint szükség van egy, a közoktatás szereplői közötti érdekegyeztetést lehetővé tevő testületre, azonban ahhoz, hogy a KsK ezt a szerepet betölthesse, az egyes oldalak résztvevőit, a delegálás módját és a működési módot az az érintettekkel való egyeztetés után az oldalak valós képviseletét lehetővé tevő módon kell szabályozni.

3. Az Országos Köznevelési Tanáccsal (OKNT) kapcsolatos szabályozást a KsK-énál demokratikusabbnak, a szervezetet a szakmai, szakmapolitikai törekvések megjelenítésére alkalmasabbnak tartjuk. A delegálási folyamat lehetőséget ad a civil szakmai szervezetek közötti kapcsolatépítésre, a civilek képviselete szükségessé teszi a civil szervezetek közötti véleménycserét, koordinációt. Ezért javasoljuk a szakmai civil szervezeteknek, köztük tagszervezeteinknek is, hogy kapcsolódjanak be az új OKNT kialakításának folyamatába, regisztrálják magukat országos civil szervezetként, egyeztessenek egymással, vegyenek részt a jelöltállításban, a választásban, megválasztott képviselőiket segítsék a véleményalkotásban és késztessék az őket megválasztó szervezetekkel való kapcsolattartásra.

 

Indoklás

 

  1. A szakmai tanácsadó szervezetekkel kapcsolatos általános véleményünk indoklása

 

A társadalmi egyeztetési folyamatok egészének alapvető demokratizálása, átalakítása nélkül a szakmai, tanácsadó, képviseletet ellátó szervezetek bármiféle átalakítása (kialakítása) csak pótcselekvés, az aktivitás, a problémamegoldás látszatát kelti.

A  szakmai tudásnak a döntési, egyeztetési folyamatokba való becsatornázását nem egy testület (a kormányhatározatban ez a szerepe az OKNT-nek) létrehozásával, fenntartásával kell megvalósítani. A társadalmi egyeztetési folyamatok demokratizmusa azt igényli, hogy a releváns szakmai ismeretek, a szakmai alapon megfogalmazódó elemzések, alternatív javaslatok ne csak a legvégső fázisban, a jogalkotásnál kapjanak szerepet, hanem a folyamat legelejétől rendelkezésére álljanak a döntés-előkészítésben, az egyeztetésben résztvevő minden szereplőnek. Ezt a funkciót egyetlen, a minisztérium tanácsadójaként működő szervezet nem tudja teljesíteni.

A     kormányhatározat szerint a KsK társadalmi képviseleti feladatokat látna el, míg az OKNT valamifajta szakmai képviseletet. Ez a kettőződés azonban értelmetlen, mivel  a szakmai tudás megjelenítésére, felhasználására vonatkozóan a képviseleti feladattal megbízott testület nem jó megoldás.

A döntések szakmai hátterének megteremtése nem érdekképviseleti kérdés. Szakértői csoportok munkájára van szükség, ami jelenti

  • a döntésre vonatkozó több, alternatív koncepció megalkotását, e tevékenység során a tudományos ismeretek felhasználását, ha kell, kutatások lebonyolítását,

  • széles körben való megvitatásra szánt leírások elkészítését,

  • a csoportok szakértőinek konkrét vitákban, egyeztetésekben való személyes részvételét,

  • az egyeztetési folyamatban felmerült kritikáknak és javaslatoknak a szintetizálását,

  • a még mindig alternatívákként megjelenő szakmai javaslatok véglegesítését,

  • és a szakértői csoport alternatív javaslatának véglegesítését.

A CKP azt javasolja, hogy a társadalmi egyeztetési folyamatok átfogó átalakítása során a szakmai tudás döntési folyamatokba való bekapcsolásával összefüggésben koncepcionálisan átgondolt döntés szülessék. Nem támogatjuk, hogy ezt a feladatot kizárólagos módon egy testület formális működtetésével oldják meg.

 

II. Az  Országos Köznevelési Tanáccsal kapcsolatos álláspontunk indoklása

Az Országos Köznevelési Tanács funkciója azonban értelmes módon is kijelölhető, ha nem tesszük a feladatának részévé a társadalmi egyeztetési folyamatokban játszott szakmai támogató funkció teljes ellátását. Az OKNT mindazokban a kérdésekben játszhat szakmai tanácsadó, javaslattevő, véleményező szerepet, amelyek vagy jellegük vagy korlátozott jelentőségük miatt nem tárgyai az átfogóbb társadalmi egyeztetési folyamatoknak. Ilyen például az akkreditációs döntések előkészítése, a rutinszerű jogalkotási feladatok esetén a véleményezés (pl. a tanév rendje). Az OKNT-ben szakmai szervezetek, tudományos kutatással, fejlesztéssel, pedagógusképzéssel foglalkozók képviselete valósul meg a határozat végrehajtása során. Az OKNT nyilván nem tudományos kérdésekkel kapcsolatban fog szavazásokat tartani, hanem a konkrét kérdésekben a szakmai álláspontokat gyűjti össze, és ezek megfontolása alapján nyilvánít véleményt, megadva, hogy milyen jellegű, és mértékű megosztottság jellemezte a véleményalkotást.

A kormányhatározat szerint az OKNT működési rendjére maga a testület tesz javaslatot. Ez elvileg lehetőséget ad arra, hogy a civil szervezetek képviselői elérjék, hogy teljesüljenek azok a feltételek, amelyek nélkül nincs értelme a részvételnek. A nyilvánosság, a tagok kérésére történő összehívás, (ezek, és más demokratikus szabályok a szervezet működési rendjének megformálása során rögzíthetők) valamilyen garancia arra, hogy a szervezet állásfoglalása nem marad következmény nélkül.

Úgy látjuk tehát, hogy a regisztráció, a választási procedúra és a képviseleti rendszer lehetőséget ad a civil szervezetek együttműködésére, véleményük egyeztetésére, ütköztetésére, az OKNT üléseinek hatékonyságától függetlenül is.

Mindezek miatt a CKP számára az OKNT szervezésével, szervezetével, felállásával kapcsolatos döntések elfogadhatók, a CKP azt javasolja a szakmai civil szervezeteknek, hogy a határozat által előírt folyamatba kapcsolódjanak be, jelöljenek tagokat, vállalják a szervezetben való részvételt.

Ha a CKP tagjai által delegált leendő OKNT tagoknak nem sikerül demokratikus játékszabályokat rögzítő, illetve eredményes működést lehetővé tevő szabályzatot elfogadtatni, vagy azt a miniszter nem hagyja jóvá, vagy a szervezetben való részvétel más okból ellentétbe kerül a CKP küldetésnyilatkozatának azon tételével, hogy nem veszünk részt pusztán a kormány megrendeléseit kiszolgáló szervezet munkájában, akkor szervezeteinknek, az őket az OKNT-ben képviselőknek rendelkezésükre áll az a lehetőség, hogy az okok nyilvánosságra hozásával kilépjenek a szervezetből.

 

III. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal kapcsolatos álláspontunk indoklása

A CKP megalakulása óta követeli a Közoktatás-politikai Tanács - a közoktatás szereplőinek érdekegyeztető testülete - újjáalakítását.

A kormányhatározat a Kerekasztalt társadalmi konzultációs szakmai szervezetként definiálja, összetétele és feladata hasonló a korábbi Közoktatás-politikai Tanácséhoz.

Álláspontunk szerint a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal jelenlegi szabályozása nem teremti meg a legitim működés elvi feltételeit sem.

Létrehozásában ugyan van némi előrelépés az elmúlt másfél évet jellemző helyzethez képest: a Köznevelési Kerekasztallal ellentétben ez az új testület nem meghívásos alapon áll össze, résztvevőinek köze van a közoktatáshoz.

A Kerekasztal szakmai, szülői és diákoldala azonban nem biztosítja a valós képviseletet.

Az egykori Közoktatás-politikai Tanáccsal ellentétben itt nincsenek képviselői a civil szakmai szervezeteknek, a szakmai oldalt a Nemzeti Pedagógus Kar mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a Rektori Konferencia, a gyakorló iskolák, valamint az OKNT delegáltjai alkotják.

A szülői és a diák oldal ugyan maga választja képviselőit, a delegálási jogosultság újonnan alkotott szabályait azonban az érintettekkel nem egyeztették. A valódi képviselet minimuma lenne, hogy a regisztrációs és jelölési folyamatot a tanévkezdés utánra időzítsék, mivel a szülőkkel és a diákokkal a kapcsolatfelvétel nyáron nem lehetséges, a regisztrációra előírt feltételek (iskolák szülői közösségétől szerzett ajánlás, illetve a képviselt diákönkormányzatok összegyűjtése) nyáron nem teljesíthetők. Emellett a  nem iskolákban, hanem valamilyen probléma mentén szerveződő szülői szerveződések esetén nem is az iskolai ajánlást kellene feltételnek tekinteni.

A tipikusan facebookon szerveződő szülői közösségek képviselete nem lehetséges, mivel csak bejegyzett szervezetek regisztrálhatnak. Míg a diákönkormányzati szövetségeknél elegendő a képviselt diákönkormányzatok igazolása, a szülői oldalon a képviselet mellett a jogi státuszt is előírják. Így kevés szervezet fog részt venni a jelölési folyamatban, és választ meglehetősen hosszú időre - öt évre - képviselőket.

A legitimitáshoz a CKP által megfogalmazott feltételek szerint az is szükséges lenne, hogy a  testület maga határozza meg működési módját és válassza meg tisztségviselőit. Míg a határozat szerint az OKNT  esetén ez a feltétel teljesül, a Kerekasztal esetén a határozatban ilyen kitétel nem szerepel.

Ahhoz, hogy a KsK átvehesse a Közoktatás-politikai Tanács szerepét, az egyes oldalak összetételét, a delegálás módját és a működési módot az az érintettekkel való egyeztetés után az oldalak valós képviseletét, a valós érdekegyeztetést lehetővé tevő módon kell szabályozni.

 

 

Aug.10.

Hogyan kellene működnie a Kerakasztal utódjának?

A CKP Ügyvivő Testülete Palkovics Lászlóhoz írt levelében összefoglalta azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az új oktatáspolitikai egyeztető fórum demokratikus, hatékony, legitim legyen.

Állásfoglalás az OKNT és a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal működését szabályozó kormányhatározatról

A köznevelési szakmai testületekről szóló 1382/2017. (VI. 16.) kormányhatározat kapcsán a Civil Közoktatási Platform (CKP) állásfoglalásában fel kívánja hívni a figyelmet a testületekkel kapcsolatos általános elvi problémákra, valamint a szabályozás anomáliáira. Az OKNT delegálási folyamatában való részvételt ajánlja a szervezetek számára, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal szabályozását azonban elfogadhatatlannak tartja. Részletek

Milyen kell legyen egy érdekegyeztető testület? - A CKP ÜT levele Palkovics Lászlónak

A CKP Ügyvivő Testülete 2016. november 22-én levelet küldött Palkovics Lászlónak, amelyben részletesen kifejtette, milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy a tervezett új oktatáspolitikai egyeztető fórum legitim, demokratikus, hatékony legyen. Részletek