A magyar közoktatás rendszere számos problémával küzd. E problémák szorosan összekapcsolódnak egymással. Egy területen a működés, az intézmények megváltoztatása a többi területre is hatással van, és szinte egyetlen olyan probléma sincs, amely megnyugtatóan megoldható lenne önmagában. A magyar oktatás rendszerének a 21. századi igényekhez történő igazítása átfogó reformot igényel gyakorlatilag minden alapvetőnek számító területen. Ugyanakkor vannak olyan súlyos gondok is, amelyek legalább részleges orvoslásával nem várhatunk addig, míg egy átfogó reformkoncepció kialakításához és megvalósításához kínnal-keservvel összeállnak a politikai feltételek. Ilyen a Nemzeti alaptanterv (NAT) megújítása is. A 2012-ben elfogadott, és 2013. szeptember 1-én bevezetett, most is hatályban lévő alaptanterv oly mértékben központosította a tartalmi szabályozást, hogy lényegében megszűnt a pedagógusok autonómiája a tanítás céljainak, követelményeinek és tananyagának meghatározásában, a NAT és a kerettantervek rendszere csak nagyon kevés helyen megtanítható mennyiségű tananyag „továbbadásának” terhét rakta a pedagógusok vállára. A jelenleg érvényben lévő alaptanterv a közoktatás egyik kerékkötője, lényeges megváltoztatása elodázhatatlan feladat.

Ha arra nincs is lehetőség, hogy a NAT-ot egy a közoktatást minden meghatározó területen egyszerre megreformáló, grandiózus folyamat részeként újítsuk meg, arra viszont van, hogy legalább a tartalmi szabályozás egészét átgondoljuk, és ne pusztán a NAT-hoz nyúljunk hozzá. Legalábbis a jelentős problémák megoldására dolgozzunk ki javaslatokat a tartalmi szabályozás terén, igyekezvén elkerülni, hogy pusztán az alaptantervvel foglalkozva újabb ellentmondásokat hozzunk létre a rendszerben!

Amit ez a dokumentum leír, az tehát a tartalmi szabályozási rendszer megújítása. Fontos részletek megváltoztatására, a folyamatok új pályára állítására tesz javaslatokat, azonban nem a tartalmi szabályozó rendszer átfogó reformja. Azért nem lehet átfogó reform, mert az csak a köznevelési rendszer összes alapvető változtatásokat igénylő területeinek, vagyis a teljes köznevelésnek a rendszerszintű, koncepciózus átalakításával lehetséges.

Ezt a koncepciót a 2016. elején alakult, mintegy félszáz, oktatáshoz kötődő civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) dolgozta ki. Bevallottan alternatívája a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztés és Módszertan Munkacsoportja által készített koncepció javaslatnak. A két dokumentum gyökeresen eltérő megfontolásokat ajánl a szakma és az oktatásirányítás számára a tartalmi szabályozás megújításával kapcsolatban. A CKP törekvése, hogy az érintettek a Munkacsoport elaborátumához hasonlóan megismerhessék a Platform által összeállított koncepciót is, alakuljon ki érdemi szakmai vita a megközelítések között, annak érdekében, hogy az oktatásirányítás majdan megfelelő, a magyar oktatás, illetve a magyar társadalom érdekeit szolgáló döntéseket hozhasson.

 

A teljes dokumentum letölthető, ill. olvasható itt

Sep.01.

"A ​ nemzeti ​ köznevelés ​ tartalmi ​ ​szabályozásának ​ ​koncepciójáról és ​ ​az ​azzal ​ ​összefüggő ​ ​egyes ​ ​stratégiai ​ ​kérdésekről szóló ​ ​dokumentum" bírálata

Augusztusban került nyilvánosságra a NAT-koncepciót és néhány más kérdést ismertető dokumentum. Alábbiakban közöljük Nahalka István részletes bírálatát. Összefoglalónkból eljuthat a hivatalos oldalakon nem elérhető dokumentumhoz és korábbi anyagainkhoz, köztük a CKP alternatív NAT koncepciójához is.

A nemzeti köznevelés tartalmi szabályozásának koncepciójáról és az azzal összefüggő egyes stratégiai kérdésekről szóló dokumentum

A társadalmi vitára szánt, de hivatalos oldalakon nem elérhető dokumentum a márciusban elkészült NAT koncepció mellett a a nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések az új tartalmi szabályozással összefüggésben c. fejezettel, valamint a jelenlegi szabályozást és nemzetközi példákat bemutató részekkel bővült. A III. fejezet még hiányzik. Részletek

Nahalka István elemzésének összefoglalója

A részletes elemzés kétoldalas összefoglalóját külön is elérhetővé tettük. Részletek

Nahalka István elemzése a magyar oktatási rendszer tartalmi szabályozásával kapcsolatos koncepciót és az azzal összefüggő egyes stratégiai kérdéseket tárgyaló dokumentumról

Tartalom: Bevezetés; Összefoglaló; Elemzés a NAT koncepcióról; . Elemzés „A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések …” című fejezetről; Hivatkozások Részletek

A hivatalos és a CKP által készített NAT koncepciók öszehasonlítása

A Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztés és Módszertan Munkacsoportja által összeállított NAT-Koncepciót, valamint a tartalmi szabályozás megváltoztatására vonatkozó CKP koncepciót táblázatos formában hasonlítottuk össze. Ezt a táblázatot most ismét közöljük. Részletek

alterNATíva - A tartalmi szabályozás átalakításának koncepciója

A Civil Közoktatási Platform (CKP) a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztés és Módszertan Munkacsoportja által készített koncepció javaslat alternatívájaként tavasszal elkészített egy koncepciót a tartalmi szabályozási rendszer megújítására. Ezt most ezen az oldalon is hozzáférhetővé tesszük. Részletek