A Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) álláspontja szerint a NAT-2018 tervezet a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel. A magyar oktatási rendszer tartalmi szabályozásával kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát.

A NAT tervezetében lévő részletes célok, követelmények teljesítése, a tananyagelemek megtanulása a tanulók többsége számára megoldhatatlan feladatot fog jelenteni. A tervezet ismét kötelezővé tenné a kerettantervek alkalmazását. Merev korlátokat javasol érvényesíteni az alternatív kerettantervekkel szemben. Rögzíti a tantárgyakat (elsőként a NAT-ok közül), valamint az óraszámokat, ellehetetlenítve ezzel a tantervi, tantárgyi innovációkat.

A tervezetnek megfelelő döntés esetén a NAT középfokon csak a tanulók 40%-a, a gimnazisták számára lesz alkalmazható, ez a nemzeti alaptanterv nem a nemzet NAT-ja. Megoldásai, így egyes tanulók említett kizárása, egy általános iskolai felzárkóztató 0. évfolyam szegregációt jelentő megvalósítása, az érdemi pedagógiai differenciálás ellehetetlenítése kifejezetten esélyegyenlőtlenségeket növelő tényezők, de a tervezet nem is tartalmaz semmilyen megoldást az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozóan.

A CKP és a HAT a tervezet elvetését, és egy a pedagógiai alapelveket megőrző, azonban a szabályozási kérdésekben radikálisan átalakított, új NAT javaslat elkészítését indítványozza, amelyhez a CKP felajánlja „alterNATíva” című NAT koncepcióját.

A CKP és a HAT a NAT-2018 tervezetét két szemszögből értékelte:

  1. Megvizsgáltuk azt a szemléleti, elvi, pedagógiai hátteret, amely a tervezetet jellemzi.
  2. Értékeltük a NAT tervezetben foglaltak várható hatását a magyar oktatás tartalmi szabályozásának alakulására.

A. Elvi, szemléleti, pedagógiai alapok

A NAT-2018 tervezet bevezető, általános fejezeteiben és több további fejezetében is a tanítási-tanulási folyamatok egy korszerű pedagógiai szemléletmódja érvényesül. A CKP és a HAT egyetért a következő törekvésekkel, illetve jellemzőkkel:

  • A tervezet – az oktatáspolitika törekvéseivel ellentétben – nem kívánja átpolitizálni, átideologizálni az oktatást. Miközben megjeleníti a hagyományos, és általánosan elfogadott emberi értékeket, nem válik az indoktrináció eszközévé, mint ahogyan ezt a NAT-2012 tette.
  • A NAT-2018 tervezet alapvetően a gyermekek igényeiből indul ki, gyermekközpontú tanterv.
  • Alapelveiben deklarálja az ismeretközpontú pedagógiától való távolságtartást, a kompetenciák fejlesztését állítja középpontba.
  • A pedagógiai differenciálás alapelvét kiemeli, szakmai szempontból megfelelően értelmezi és kezeli az elvi alapok lefektetése során.
  • Törekszik a digitális pedagógia erősítésére, ezzel a módszertani korszerűsítést kívánja szolgálni.
  • Módszertani szempontból általában is korszerű alapelveket képvisel, előtérbe helyezi a kooperatív, tevékenységre alapozott, önálló, önszabályozott tanulást eredményező, pedagógiai differenciálásra alkalmas oktatási módszerek alkalmazását.
  • A tervezetben megjelent célok és elvek lehetőséget kínálnak a sokszínűbb, módszertani eszköztárukban változatosabb digitális és hagyományos papíralapú taneszközök és tankönyvek fejlesztésére.

Ezzel a korszerű pedagógiai elvek markánsan jelennek meg a tervezetben, és ez előrelépés a 2012. évi alaptanterv szemléletéhez, alapelveihez képest. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk a következőket:

  • A korszerű alapelvek érvényesülése csak a 2012. évi NAT szemléletmódjához képest jelent komoly előrelépést, valójában a pedagógiai szakmában, a kutatásokban, a fejlesztési folyamatokban és az élenjáró pedagógiai gyakorlatban nemzetközileg általánosan ismertek és elfogadottak.
  • Az alapelvek elfogadható voltát akkor lehetne igazán fontosnak tekinteni, ha a NAT egésze hozzájárulna az elvek gyakorlati érvényesüléséhez, de legalábbis nem gátolná azt. A NAT-2018 tervezete azonban ennek az igénynek egyáltalán nem felel meg. A konkrét megoldások egészen más, az alapelvek szemléletmódjával ellentétes tendenciákat erősítenek, vagyis kétséges, hogy az elfogadható, sőt, üdvözlendő szemléleti változás konkrétan képes-e érvényesülni.
  • A tervezet jól láthatóan kiemelt szerepet biztosít a digitális pedagógia lehetőségei érvényesítésének, de ezt eszközközpontúan teszi, nem alapozza, erősíti az információhasználati képességek fejlesztésével.

B. A NAT-2018 tervezet és a tartalmi szabályozás összefüggése

A pedagógiai, elvi, szemléleti alapvetések üdítően korszerű, színvonalas leírásával ellentétben a tényleges és erős szabályozási feladatok megfogalmazása a tervezetben számos szempontból alapvetően problematikus.

  • A NAT-2018 a tartalmi szabályozásnak azt a paradigmáját képviseli, amely szerint a tanulók által elsajátítandó műveltség egészét, vagy legalábbis a nagy részét mindenkire azonos módon és azonos tatalommal kell meghatározni. Ez a „totális műveltségátadási paradigmának” nevezhető megoldás alapvetően problematikus a differenciálás szempontjából (a közös részletes célok, közös követelmények, közös tananyag érvényesítésével nem teszi lehetővé e tényezők tekintetében a személyre szabott fejlesztést, illetve a tanítandó tartalom nagy tömege – amely a pedagógusokat hagyományosabb és egyszerűbb módszerek alkalmazására ösztönzi – még a módszertani differenciálást is szinte lehetetlenné teszi). E paradigma képviseletével a NAT-2018 is a rendkívül problematikus központosítás eszköze, és a pedagógusi, intézményi autonómia további szűkítését szolgálja, miközben az autonómiadeficit a mai magyar oktatás egyik legnagyobb tehertétele.
  • A NAT-2018 – saját alapelveivel szemben – ismét nagy mennyiségű tananyagot és követelményt tartalmaz. Az így előálló oktatási feladatokat egyes iskolák esetleg a rendelkezésre álló időnél rövidebb idő alatt is teljesíteni tudják, azonban az iskolák többségére az lesz jellemző, hogy helyileg megfogalmazott tartalmakat már nem tudnak érvényesíteni, illetve nem kis számban lesznek olyan iskolák, amelyekben a NAT-ban kitűzött feladatok sem lesznek teljesíthetők. Utóbbi csoportba tartozik minden szakközépiskola, az érettségi tárgyakon kívüli tantárgyakban a szakgimnáziumok, de ezen a körön kívül is még számos iskola fog küzdeni ezzel a problémával.
  • A NAT tervezete ismét kötelezővé tenné a kerettantervek alkalmazását. Ezzel a tervezet még a jelenlegi szabályozáshoz képest is erőteljesebb központosítást javasol.
  • A NAT-2018 tervezet a jelenlegi szabályozáshoz képest is szűkebbre javasolja szabni az alternatív kerettantervek lehetőségeit az alternatív tartalmak kialakításával kapcsolatban.
  • A tervezet előírja a tanórák számát. E tekintetben is a 2012. évi NAT hagyományait folytatja, előíró, mereven szabályozó jellegű. A korábbi NAT-okban szereplő megoldás alkalmazása (csak javaslat az óraszám-arányok minimumaira és maximumaira) az intézményi autonómia biztosítása szempontjából sokkal indokoltabb. A tanórák számát tekintve a heti kötelező órák számában csak minimális csökkentést javasol a tervezet (minden évfolyamon jellemzően csak 1 óra/hét).
  • A „totális műveltségátadás paradigmájának” alkalmazása, a kerettantervek ismét kötelezővé tétele, további követelmények és tananyag kerettantervekben való várható megjelenése, valamint a kötelező óraszámok egyáltalán nem megfelelő mértékű csökkentése együtt azt jelentik, hogy a széles körben ismert tanulói és pedagógusi túlterheltség lényegében változatlan marad.
  • Teljes mértékben elfogadhatatlannak tartjuk – még a tervezetben szereplő nem kötelező, csak ajánlott formájában is – a felkészítő évfolyam tervét. A gyerekek iskolaérettségének biztosítása érdekében az óvodai nevelés során kell mindent megtenni, e feladathoz kell biztosítani a feltételeket. Maga az „iskolaérettség” fogalom is újragondolást igényel, az iskolai nevelésnek az óvodaihoz történő közelítése is jelentősen javíthatná a helyzetet. A „lemaradó, problematikus gyerekek” számára az iskolában szervezett felkészítő évfolyam szegregációt eredményez, megbélyegzi a benne résztvevőket, akár egy egész életre maradandó károsodást okozhatunk személyiségfejlődésükben. Ha már mindenképpen szükséges további „felkészülési időt” biztosítani egyes gyerekeknek az iskolakezdés előtt, ez akkor is inkább az óvodában történjék, ahol erre kialakult gyakorlat létezik, megvannak a tárgyi és személyi feltételek.
  • A NAT visszatért az alaptantervekkel való szabályozás előtti, még a szocialista oktatási rendszerben érvényesülő módszerhez: ismét tantárgyak és nem műveltségi területek terveit tartalmazza. Ez a lépés merevebbé teszi a helyi tantervi struktúrákat, akadályozza a tantervi innovációt, több más megoldáshoz hasonlóan további központosítást és merev, részletező előírást jelent.
  • A tartalom részletes előírása erősen korlátozza a saját tantervekre és elképzelésekre épülő taneszközök fejlesztését, a különböző iskolatípusok oktatási céljaihoz igazodó tankönyvek és egyéb oktatási eszközök kidolgozását.
  • Ez a NAT nem alkalmazható a szakközépiskolákban és a szakgimnáziumokban. A hangzatos megfogalmazásokkal ellentétben ez nem a nemzet NAT-ja. A tartalom részletes előírása, vagyis a „totális műveltségátadás paradigmája” ezt lehetetlenné is teszi, középfokon ezen alaptantervvel a háttérben csak a gimnáziumok számára, illetve az érettségi tárgyak tekintetében a szakgimnáziumok számára lehet tantervet készíteni. Árulkodó jel, hogy a tanóraszámok is pontosan mutatják a NAT e nagyon jelentős korlátozottságát.
  • A differenciálás elvi megjelenítése mellett ezen alapvető feladat ellehetetlenítése, illetve a szakképző intézmények mostoha kezelése már önmagukban is súlyos problémákat jelentenek az esélyegyenlőtlenségek csökkentése szempontjából, azonban az elvi deklarációkon kívül a tervezet semmilyen konkrét megoldást nem javasol ezen alapvető jelentőségű feladattal összefüggésben.

C. Egyéb, a NAT kialakításával és implementációjával összefüggő észrevételek

  • Nem történt meg a NAT-2012 beválásának elemzése, pedig ez az oktatást felügyelő miniszter törvényben szabályozott kötelezettsége.
  • A NAT koncepciójáról – a 2017. év elején elhangzott ígéretek ellenére – nem folyt vita és egyeztetés sem szélesebb körben, sem a pedagógiai szakmán belül.
  • Ismereteink alapján a tervezet elkészítésében lényegében csak általános pedagógiai, valamint tantárgyi oktatási szakértők vettek részt, és néhány speciális, azonban fontos terület képviselete nem volt biztosított. Így legjobb tudomásunk szerint a munkálatokban nem vett részt könyvtárostanár, valamint pályaorientációs szakember. Ez sajnos az érintett részek tervezetbeli színvonalán is meglátszik.
  • Az elkészült tervezet vitájára, véleményezésére ismét kevés idő áll rendelkezésre, tekintetbe véve azt is, hogy a tanév első hónapja nem igazán alkalmas ilyen előkészítő feladatok lebonyolítására. Teljes mértékben érthetetlen, diszkriminatív megoldás, hogy a civil szervezetek egy része a NAT szerzői számára 2018. október 31. a véleményezés határideje, míg az EMMI által meghirdetett határideje a társadalmi „vitának” 2018. szeptember 30.
  • A tervezettel kapcsolatban elindított társadalmi véleményezés ezúttal sem teszi lehetővé a tényleges diskurzust, a vélemények ütköztetését.
  • A NAT-2018 implementációjára szánt időt, a pár hónapot rendkívül kevésnek tartjuk. 2019. szeptemberére szinte „fizikai képtelenség” a megfelelő tankönyvek kifejlesztése, a pedagógusok felkészítése, a tanév új, a NAT-nak megfelelő helyi tantervekkel történő elindítása.

D. Javaslatok

A fentiekből az következik, hogy ezt a tervezetet (bármilyen korszerűnek ható részletek találhatók is benne) el kell vetni, és a munkát a jelenlegi tervezet tanítási-tanulási folyamatokkal kapcsolatos szemléletének, elvi alapjainak megtartásával újra kell indítani. Az új tantervi, szabályozási alapokra a CKP és a HAT javaslatai a következők:

  1. A miniszternek el kell végeztetnie azt a munkát, amelynek elvégzését a Köznevelési törvény kötelezővé teszi, de elmaradt: elemezni kell a NAT-2012 beválását.
  2. A tartalmi szabályozás a NAT-ból, és helyi tantervekből álljon. Kerettantervekre (különösen kötelezően érvényesítendő kerettantervekre) nincs szükség.
  3. A NAT maradjon bemeneti szabályozó eszköz, magtanterv legyen. Ne tartalmazzon kötelező részletes célokat, részletes követelményrendszert, részletes tananyagot, kötelező óraszámokat, és tantárgyi struktúrát sem. Fogalmazza meg
  • az általános fejlesztési feladatokat,
  • a központi tartalmi szabályozás funkcióját,
  • a közös értékeket,
  • az alapvető célokat,
  • a kulcskompetenciákat,
  • a differenciálás irányelveit,
  • az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének irányelveit,
  • az SNI tanulók, a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók nevelésének elveit,
  • a kollégiumi, diákotthoni nevelés elveit,
  • a tanterv szakaszolásának alapelveit,
  • az ajánlott(!) óraszám-arányokat,

ezeken kívül a műveltségi területeken (tanulási területeken) az alapvető céljokat és a fejlesztési feladatokat.

  1. A helyi tantervek kialakítása során váljék lehetővé az a megoldás is – választható alternatívaként –, hogy a helyi tanterv sem ír le részletesen célokat, követelményeket és tananyagot, hanem ezek személyre szóló formálását a pedagógiai folyamat részévé teszi.
  2. Azon iskolák segítésére, amelyek nem képesek központilag részletesen meghatározott tantervi tartalmak nélkül saját helyi tantervet készíteni, szülessenek mintatantervek.
  3. Az oktatásirányítás gondoskodjék róla, hogy újra, intenzíven kezdődjék el az oktatási programcsomagok fejlesztése.
  4. A 2014-2018 közötti tankönyvrendelés adatai számszerűen bizonyítják, hogy – a különböző körülmények között működő tanulócsoportok számára – a csak állami fejlesztésű tankönyvek nem garantálják a legjobb minőséget. A minőségre törekvést, a differenciált tanulásszervezés megvalósítását és az iskolák elégedettségét az szolgálja jobban, ha
  • az állami és magánkiadók azonos feltételekkel vehetnek részt a tankönyvfejlesztésben és –kiadásban;
  • és a pedagógusok – elegendő kínálatból – a valóságban is szabadon választhatják meg a tanulócsoportjukhoz legjobban illeszkedő tankönyveket. (Ehhez a jelenlegi tankönyves jogszabályok módosítására van szükség.)
  1. Azokban az évfolyamokban, amelyek nem az új NAT-nak megfelelő tantervekkel és a még most fejlesztendő tankönyvekkel kezdenek, továbbra is legyen lehetőség az érvényben lévő (az új Nat és a kapcsolódó kerettantervek bevezetésével kifutó) tantervhez fejlesztett tankönyvek használatára, függetlenül attól, hogy kiadója állami - vagy magántulajdonban van.
  2. A NAT-nak megfelelő helyi tantervek kialakítása után az azoknak megfelelő oktatás csak a NAT elfogadását követő harmadik évben kezdődjék el.
  3. A majdan elfogadott NAT-nak megfelelően át kell dolgozni az érettségi követelményrendszerét.

 

Budapest, 2018. szeptember 30.

 

Oct.01.

Az új NAT tervezetéről

A Civil Közoktatási Platform (CKP) véleményezte a Nemzeti Alaptanterv augusztus végén nyilvánosságra került tervezetét. Álláspontunk szerint a NAT-2018 tervezet a tanítás-tanulás kérdéseiben korszerű szemléletmódot képvisel, tartalmi szabályozással kapcsolatos javaslatai, merev, indokolatlanul részletező előírásai azonban a szakmai szempontból pozitívan értékelhető alapelveknek ellentmondva tovább erősítik az oktatási központosítást, nem szüntetik meg a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, és ezzel tovább mélyítik a magyar oktatás egyre inkább láthatóvá váló válságát.

Kapcsolódó Linkek


Tagszervezeteink véleményei

A CKP számos tagszervezete saját szakterülete szempontjai alapján önálló véleményt is kialakított. Az egyeztetésre beküldött véleményeket honlapunkon is elérhetővé tesszük. Részletek

Egyéb szervezeti vélemények

A CKP-ban együttműködő szervezetek véleményén túl gyűjtjük egyéb szervezetek hivatalos véleményét is. Részletek