A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara álláspontja szerint a szakképző iskoláknak ki kell szolgálnia a gazdaság igényeit, munkahelyre kész szakembereket kell kibocsátania. Ez az elképzelés több sebből is vérzik, hiszen megbízható munkaerő-piaci előjelzések nincsenek, pláne nincsenek olyanok, amelyek 5-6 évre előre képesek megbízhatóan jelezni a gazdaság igényeit. A kis- és középvállalkozások fél évre előre sem tudják megmondani, hogy szükségük van-e új munkatársra.

Az iskola soha sem tudott és ma sem tud munkahelyre kész fiatalokat adni, nem is ez a feladata. Az iskolából most kikerülő tanulók még 2060 körül is aktív munkaerő-piaci szereplők lesznek. Prognosztizálható, hogy a ma oktatott szakmák jelentős része eltűnik, és helyüket újak foglalják el. Ezért egyértelmű, hogy az iskola feladata csak az lehet, hogy a tanulókat készítse fel a folyamatos tanulásra, tegye képessé őket arra, hogy képezzék, átképezzék, továbbképezzék magukat, nyitottak legyenek az új ismeretek befogadására.

Sajnos a napjainkra kialakított szakképző iskolák nem ilyenek.

Az elmúlt évek oktatáspolitikai döntései, valamint a nem kellőképpen átgondolt jogszabályi változások nehéz helyzetbe hozták a szakképzés minden szereplőjét. A tanulók és szüleik képtelenek követni az évente bekövetkező változásokat. A hibás döntések következtében zsákutcás, átláthatatlan és átjárhatatlan iskolarendszer körvonalazódik, amely megnehezíti a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodást.

A 14 éves korban meghozott pályaválasztási döntés korrekciójára alig van lehetőség. A jogszabályok meghozatalánál nem definiált, mondvacsinált munkaerő-piaci szempontokat és nem a gyerekek mindenekfelett álló igényeit veszik figyelembe. A szakképzés új rendszere – a régi iparostanonc képzésre emlékeztető szakiskola privilegizálása, valamint a szakközépiskolai képzésben a közismeret szerepének csökkentése – se a tanulók, se gazdaság érdekeit nem szolgálja.

  • Az iskolák átnevezése: - szakközépiskola - szakgimnázium, szakiskola – szakközépiskola, a hazai hagyományoktól idegen, a valós funkciót elfedő nevek. A címtábla átfestése felesleges, pénzt pazarló, megtévesztő.
  • A szakiskolából alakuló szakközépiskolákban a heti 6 óra közismereti oktatásra alapozva 2 év alatt érettségi vizsgára történő felkészítést ígérnek. Ez nem lehetséges, ez a diákok és a szülők becsapása. Sajnos a jelenlegi szakiskola „egyszer használatos, eldobható” szakmunkásokat képez, akiket nem készít fel, a folyamatos megújulásra az élethosszig tartó tanulásra.
  • A szakközépiskolából átnevezett szakgimnáziumok számára új tanterveket, új szakmai érettségi követelményeket dolgoznak ki. Az iskoláknak fogalmuk sincs arról, hogy milyenek lesznek az új tantervek, és hogy milyen tankönyvekből kell tanítani szeptember 1-től. A kilencedik évfolyam beiskolázása befejeződött, az igazgatók nem tudják tájékoztatni a tanulókat és a szülőket még arról sem, hogy milyen végzettséget lehet szerezni a szakgimnázium befejezésével. Ebben az iskolatípusban megnövelik a szakmai óraszámot, a közismereti órák terhére (600 órával csökkentik a közismereti órák számát). A természettudományos tárgyak közül ágazatonként egyet tanítanak, sőt, vannak olyan ágazatok, ahol egyet sem. A NAT ezután már a szakgimnáziumokra sem lesz érvényes. Megnehezítik a tanulók számára a pályakorrekciót, a 14 éves korban történt pályaválasztást szinte bebetonozták. Milyen NAT az, amelyik a korosztály 2/3-át kizárja a kötelező nemzeti minimumból? Ezek után mire jogosít a szakgimnáziumi érettségi vizsga? Hol tanulhatnak tovább a szakgimnáziumban végzett tanulók? Ezekre a kérdésekre nincs válasz!
  • A jelenleg 11. évfolyamon tanulóknak a szakmai érettségi vizsga részletes követelményei nem ismertek. Ez jogszerűtlen! Azt tudjuk, hogy kötelező lesz minden tanulónak a szakmai tantárgyból emelt szinten letenni az érettségi vizsgát. Megszűnik a szakközépiskolás tanulók számára az ötödik érettségi vizsgatantárgy és az érettségi vizsga szintjének szabad választása. Miért kell a szakközépiskolás tanulóknak nehezített pályán közlekedni? Miért veszik el a szakközépiskolás tanulók az érettségi szintjének és az ötödik érettségi vizsgatantárgy megválasztásának szabadságát? Miért verik szét az egységes érettségi rendszert?
May.05.

Állítsák le a rombolást a szakképzésben!

A kormányzat folytatja a szakképzés átalakítását. A kor követelményeinek ellentmondva a múlt századi szakképzési rendszer visszaállítása a cél. A Kereskedelmi Kamara instrukciói alapján, egyes gazdasági szereplők rövidtávú érdekeit figyelembe véve újabb tanulóktól veszik el a lehetőséget boldogulásra, és teszik tönkre hosszú távon a magyar gazdaságot.

Kapcsolódó Linkek


Az alapítványi szakképzők kényszerállamosításáról

A kormány államosítási törekvéseinek újabb lépéseként az NGM ultimátum jellegű megállapodás-tervezettel kívánja az alapítványi és magán szakközépiskolákat az iskolák ingyenes átadására kényszeríteni. Részletek

Az NGM nyilatkozata - félrevezetés és rossz megközelítés

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nyilatkozata szerint megalapozatlan és minden szakmai alapot nélkülöz a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérése, hogy a kormány egy évvel halassza el az új iskolatípusok bevezetését a szakképzésben. A nyilatkozat hemzseg a valótlanságoktól, a félretájékoztatástól - és pozitívumnak nevezi azt, ami a legnagyobb baj az átalakítással. Arról pedig említést sem tesz, hogy azok, akik szeptemberben kezdik az iskolát, nem olyan képzésre jelentkeztek, amit most rájuk kényszerítenek. Részletek

Egységes fellépés a kerettantervek "társadalmi egyeztetéséhez" kapcsolódóan

Április 30-án az EMMI május 11-i határidővel társadalmi vitára bocsátotta a részletes szakképzési kerettanterveket - anélkül, hogy a szakközépiskolai képzés átalakításának (benne a közismereti óraszám 600 órával való csökkentésének) koncepciójáról bármiféle társadalmi vitát folytatott volna. A CKP felhívására sokan küldtek összehangolt szöveget a minisztériumnak Részletek

Elküldtem az EMMI-nek a véleményezést

A Nagykanizsai Szakképzési Centrum Cserháti Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiumának 13 pontja a szakképzés átalakításáról

A Nagykanizsai Szakképzési Centrum Cserháti Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma 13 pontban foglalta össze véleményét a szakképzés átalakításáról. A rövidített változatot itt szerepeltetjük, és linket adunk a teljes változathoz. Részletek