A CKP két alkalommal is foglalkozott azzal, mit kellene tartalmazzon a tartalmi szabályozás koncepciója. A NAT és a kerattantervek átalakításáról, a tartalmi szabályozásról című júniusi állásfoglalásunk itt, Mik a valódi kérdések? című novemberi állásfoglalásunk itt olvasható.

Március elején az EMMI bejelentette,  hogy a Kerekasztal elfogadta és vitára bocsátja az új NAT koncepcióját. Az általunk megismert, nyilvánosságra nem hozott koncepció - amelyet rövid és részletes kritikájával együtt ezen az oldalon olvashat - sem tartalmában, sem minőségében nem felel meg elvárásainknak. Ezért a CKP-ban saját, "kármentő" koncepció készült, amelyet a hivatalossal együtt szeretnénk vitára bocsátani.

A Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztés és Módszertan Munkacsoportja által összeállított NAT-Koncepció, valamint a tartalmi szabályozás megváltoztatására vonatkozó CKP koncepció összehasonlítása

Kormányzati NAT-koncepció

CKP alterNATíva koncepció

A tantervi rendszer minden eddigi központosí­tott vonását megtartja, sőt, további egységesítést ír elő.

Az egész tartalmi szabályozási rendszert decent­ralizálja, biztosítja a pedagógusok szakmai auto­nó­miáját. Minden olyan ponton, ahol felmerül­het, hogy az intézmények, a nem képesek élni az autonómiával, megfelelő támo­gatást nyújt a pedagógiai munka számára (min­tatantervek rendszere, oktatási programcsoma­gok kínálata, hagyományos helyi tantervek elfogadásának lehetősége).

Csak a NAT és a kerettantervek átalakítása szükséges.

Átalakításra szorul a teljes tartalmi szabályozási rendszer, de most sürgős kármentésre van előbb szükség.

Nem támaszkodik helyzetelemzésre (állítólag készült, de nem publikus).

A tartalmi szabályozás koncepcióját egy alapos, rendszerszintű helyzetelemzéssel támasztja alá.

A NAT alkalmazható a gimnáziumokban, fenn­tartással a szakgimnáziumokban, és irreleváns a szakközépiskolákban, szakiskolákban.

A NAT minden iskolatípus alaptanterve.

A NAT a műveltségi területek tartalmát a tanu­lók számára megfogalmazott célok és követel­mények, valamint a tananyag részletes meghatározásával rögzíti.

Csak az átfogó célokat, az iskolák számára irányadó fejlesztési fel­adatokat tartalmazza (legfeljebb átfogó tematikai egysé­geket rögzít).

A NAT-ban lévő tananyag mennyisége a legtöbb helyen taníthatatlanul nagy, ellehetetlenítve a differenciálást.

A NAT átfogó jellegű és visszafogott tartalom-kifejtése teret ad a pedagógiai differenciálásnak és a személyre szóló fejlesztésnek.

A NAT, illetve a kerettanterv  részletesen előírja, hogy mit kell tanítani,  meghatározza a közbülső lépéseket, sőt a kimeneti követelményeket is.

A „kármentő” NAT bemeneti szabályozó eszköz. A későbbiekben kutatási, fej­lesztési folyamatokkal kell megalapozni, hogy a kimeneti szabályozás eszközévé is válhasson.

A NAT a teljes tanítási időre vonatkozóan megszabja az oktatás tartalmát.

A NAT magtanterv. Csak a mindenki számára közös tartalmakat szabályozza, a tanítás-tanulás 30-50%-át kitevő sajátos, egyéni fejlesztési tartalmak meghatározását tel­jes egészében az iskola, illetve a pe­dagógus  autonóm döntésére, tanulókkal és szülőkkel kötött megállapodására bízza.

Az óraszámokat a kerettantervek határozzák meg.

Az óraszámokat, azok arányát az intézmény ha­tározza meg. A NAT csak ajánlást tartalmaz az egyes műveltségi területek minimális és maxi­má­lis óraszám-arányára

Megmarad az iskolatípusonként eltérő, köte­lezően alkalmazandó kerettantervek rendszere.

Nem kellenek kötelező kerettantervek. Legye­nek akk­reditált mintatantervek, a helyi tanterv kialakítása során az intézmény szándéka szerint egy kép­zésre vonatkozóan több mintatanterv közül vá­laszthat, ha akar.

Az alternatív iskolák a saját kerettanterve csak annyiban térhet el a NAT-tól, hogy abban a NAT-ot kiegészítő tananyagot, illetve tantárgyakat határozhatnak meg.

A NAT kellően átfogó lesz ahhoz, hogy az alter­natív iskolák a helyi tantervükben rögzíthessék peda­gógiai elképze­léseiket, és azokat meg is va­lósít­hassák.

A helyi tantervek esetében marad a jelenlegi szisztéma: legfeljebb az idő 10%-ában határoz­hatnak meg helyi tartalmakat. (Legalábbis a kor­mányzati koncepció nem tesz javaslatot ennek megváltoztatásá­ra.)

Kétféle helyi tanterv készíthető:

  • „Hagyományos”, előíró típusú helyi tanterv, amely tartalmazza a tanulói célokat, a tananyagtartalmakat és a követel­ményeket;
  • „Modern”, önszabályozó típusú tanterv, amely a pedagógusok közti együtt­működés elveit és gyakorlatát, a helyi fejlesztési feladatokat, a tantárgyakat (vagy más tanításszervezési egységeket), az óraszámokat tartalmazza. .

Az iskola a fenntartójával, a szülőkkel együttmű­ködve dönt, melyik utat választja.

Nem szól a tankönyvekről, taneszközökről.

A taneszközök fejlesztését, elő­állítását és terjesztését döntő mértékben a piacra bízza.

Nem szól az oktatási programcsomagokról.

Az oktatási programcsomagot a tar­talmi szabályozás, illetve a hazai pedagógiai kultúra kötetlenül felhasználható innovációs eszközének tekinti, amely részletes segítséget nyújt a tanítás-tanulás szervezésé­hez .

A tartalmi szabályozás kiterjed a tanítás-tanulás folyamatainak irányítása során alkalmazandó módszerekre, a NAT megadja a pe­dagógusok által kötelezően vá­lasztható módszerek „listáját”.

A pedagógiai módszerek megválasztása a pedagógus szakmai autonómia részét képezi, ezért nem lehet előíró módon szabályozni. Az oktatási prog­ramcsomagok viszont bőséges mennyiségű ajánlást tartalmaznak.

A tananyagmennyiség csökkentését értelmetlen feladatnak tartja. A túlterhelést a tananyagrészletek központi, előíró jellegű súlyozásával kívánja ellensúlyozni.

Tananyagtartalmak helyett átfogó tematikai egységeket tartalmaz. Szorgalmazza a személy­re szóló fejlesztés feltételeinek biz­tosítását, a terhelhetőség figyelembe vételét és az érdemi pedagógiai differenciálást.

 

   
   
   
   
   
   
   
   
   
   

 

   
   
   
   
   
   
   
   

 

 

 

Apr.03.

NAT-koncepció - kritika és "kármentő" alternatíva

Március elején bejelentették, hogy a Kerekasztal elfogadta és vitára bocsátja az új NAT koncepcióját. Az általunk megismert koncepció sem tartalmában, sem minőségében nem felel meg elvárásainknak. Ezért a CKP-ban saját, "kármentő" koncepció készült, amelyet a hivatalossal együtt szeretnénk vitára bocsátani. Az itt közölt táblázatból jól láthatóak az eltérések a két koncepció között.

Kapcsolódó Linkek


A hivatalos NAT-koncepció

A hivatalos NAT koncepció szövegét az EMMI nem hozta nyilvánosságra, annak ellenére, hogy bejelentette, hogy április közepéig szakmai vitát folytat róla. Mivel úgy gondoljuk, hogy a szöveg ismerete nélkül a "szakmai vita" - ami gyakorlatilag Csépe Valéria roadshowjára korlátozódik - csak szemfényvesztés, ezennel nyilvánosságra hozzuk a birtokunkba került szöveget. Részletek

alterNATíva - A tartalmi szabályozás átalakításának koncepciója

A Civil Közoktatási Platform (CKP) a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztés és Módszertan Munkacsoportja által készített koncepció javaslat alternatívájaként elkészített egy koncepciót a tartalmi szabályozási rendszer megújítására. Részletek

Állásfoglalás - Vitaindító bekezdések az új NAT kormányzati koncepciójáról

A Civil Közoktatási Platform a NAT-koncepcióval kapcsolatos álláspontja alátámasztására összeállított egy – a kormányzati NAT-koncepciót részletesen elemző – tanulmányt, amely Gyorselemzés az új Nemzeti alaptanterv kormányzati koncepciójáról címmel ezen az oldalon is olvasható. Az alábbi vitaindító bekezdésekben a tanulmány legfontosabb felvetéseit fogalmaztuk meg – sűrítve. Részletek

A Civil Közoktatási Platform gyorselemzése az új Nemzeti alaptanterv kormányzati koncepciójáról

Jelen dokumentum az 2017. március 7-én prof. dr. Csépe Valéria professzorasszony előterjesztésében a Köznevelési Kerekasztalon bemutatott, oladalunkról elérhető „NAT-koncepció” kritikai elemzése. Részletek

Felhívás a magyar közoktatás tartalmi szabályozása megújításának szakmai–társadalmi vitájára

A CKP és a hozzá tartozó mintegy félszáz, oktatáshoz kötődő civil szervezet kezdeményezi: legyen érdemi párbeszéd a tartalmi szabályozás alternatíváiról! Ismerje és vitassa meg a hivatalos és az alternatív koncepciót minél több szakmai és civil közösség! Részletek