A törvény elfogadása óta eltelt öt év lehetővé teszi annak értékelését, hogy közoktatási rendszer teljes átalakítása milyen hatást gyakorolt az oktatási eredményekre. Az elmúlt években kiépített központosított államkonzervatív közoktatási rendszert az oktatással szemben támasztott legfontosabb jelenkori, a tanulók oktatási rendszerben való részvételével és tanulásuk eredményeivel kapcsolatos elvárásokkal szembesítve kell értékelni. Ezek az elvárások a következők:

  1. Teljes körű részvétel és teljes értékű középfokú végzettség megszerzése a tanulók 18 éves koráig.
  2. Szegregációmentes, az oktatási rendszeren belüli etnikai elkülönülést felszámoló iskolarendszer.
  3. Oktatási egyenlőtlenségek, teljesítményszakadékok minimálisra csökkentése.
  4. A tanuláshoz, munkavégzéshez és társadalmi részvételhez szükséges alapkészségek szükséges fejlettsége.
  5. A tanulási kudarcok megelőzése, a kudarcot valló tanulók arányának nullára csökkentése.

A tények

2011 és 2015 között a közoktatásban tanuló 16 évesek aránya 5,7 százalékkal, a 17 évesek aránya 14,7 százalékkal, a 18 évesek aránya pedig 11,9 százalékkal csökkent.

A nagyon korán (a negyedik évfolyam végére) kialakuló teljesítményszakadékok Magyarországon a legnagyobbak Európában. A TIMMS mérés eredményei szerint ennek mértéke az utóbbi években lényegében nem változott, a nyolcadik évfolyam végére azonban a legjobban és legrosszabbul teljesítő tanulók közötti matematika eredménykülönbség jelentős mértékben, 13 ponttal növekedett.

A PISA vizsgálat által mért matematika alapkészségek 2012-es jelentős (13 pontos) romlása után azok 2015-ben nem változtak. A szövegértés és természettudományos kompetenciák azonban 2015-ben katasztrofális mértékben romlottak: a szövegértés 18 ponttal, a természettudomány 17 ponttal. A magyar 15 éves diákok 2015-ben mért teljesítménye leszakadt a fejlett országok átlagától.

A 2015-ös PISA vizsgálat eredményei szerint a szövegértési és természettudományos alapkészségek tekintetében kudarcot valló tanulók aránya az utóbbi években drasztikusan növekedett. A mindhárom kompetenciaterületen elfogadhatatlanul alacsony teljesítményt nyújtó tanulók aránya Magyarországon az egyik legmagasabb Európában.

A magyar közoktatás teljesítményromlásának okai

Összességében a köznevelési törvény elfogadása óta eltelt öt év alatt a magyar közoktatás eredményessége minden lényeges szempontból súlyosan, az elmúlt negyedszázadban példátlan mértékben romlott.

A közoktatás mára katasztrofálissá vált eredményességi problémáinak oka egyértelműen az elmúlt évek oktatáspolitikája által okozott nagyon súlyos minőségromlás, melynek okait a következő 12 pontban felsorolt beavatkozások összegződő hatásában látjuk.

  1. A túlterhelés miatt teljesítmény-visszatartásra ösztönző és a differenciált módszertan alkalmazását ellehetetlenítő pedagógusfoglalkoztatási rendszer.
  2. Az alapkészségek fejlesztésével kapcsolatos eredményességi elvárások felfüggesztése.
  3. Az iskolai autonómia felszámolása, az intézményi önreflexió és fejlesztés felfüggesztése és ellehetetlenítése.
  4. A pedagógusok és az intézmények ösztönzésére alkalmatlan finanszírozási rendszer, súlyos alulfinanszírozottság.
  5. A pedagógusok szakmai fejlesztésének ösztönzésére alkalmatlan és az iskolai légkört romboló külső szakmai ellenőrzési rendszer.
  6. A pedagógus-továbbképzési és a szakmai támogató rendszerek elsorvasztása.
  7. A készen kapott lexikális tudás elsajátítását hangsúlyozó tartalmi szabályozás és tankönyvek által közvetített rossz üzenetek.
  8. A tankönyvválasztás lehetőségének megszüntetése, a tankönyvpiac felszámolása.
  9.  A szelekció erősítése, a szegregáció közvetlen és közvetett támogatása
  10. A pedagógiai módszertani és tanulásszervezési megújulást szolgáló iskolai fejlesztések leállítása.
  11. A tervezést és problémamegoldó beavatkozásokat kizáró bürokratikus adminisztratív irányítás.
  12. Az oktatáskutatás és -fejlesztés intézményrendszerének elsorvasztása.

 

Mindezek alapján egyértelmű, hogy a 2010 óta követett kormányzati oktatáspolitika megbukott. Gyökeres és azonnali oktatáspolitikai fordulat nélkül nem állítható meg a közoktatás eredményességének további súlyos romlása.

Jan.07.

Ötéves a Köznevelési törvény - évfordulós helyzetértékelés

A törvény elfogadása óta eltelt öt év lehetővé teszi annak értékelését, hogy közoktatási rendszer teljes átalakítása milyen hatást gyakorolt az oktatási eredményekre.