Balog Zoltán, az EMMI minisztere egy a sajtóban megjelent megnyilatkozásában azt mondta, hogy Magyarország az oktatásra egy évben a GDP 5,2%-át költi, s hogy ezzel Közép-Európában Lengyelországgal együtt az élen állunk. Úgy tűnik, a miniszter egy hibás adatrendszerből vette a kijelentésében szereplő számot. Az Eurostat és a KSH adatai (amelyekben sokkal inkább megbízhatunk, mint Balog Zoltán forrásában), egészen más értékeket tartalmaznak.

A miniszteri megnyilatkozásban nem szerepel, hogy melyik évre vonatkozik az adat, és a forrást sem jelöli meg. Tekintve, hogy európai összehasonlítható adatok 2017 augusztusában maximum 2014-ről állnak rendelkezése, valószínűsíthetjük, hogy ennek az évnek az adatairól van szó. Az is nagyon valószínű, hogy a miniszter egy az Európai Bizottság által kiadott, „Education and Training – Monitor 2016” című kiadványból idézett, mert abban találhatók ilyen adatok, miközben más statisztikai forrást nem találtunk, amely ehhez hasonló számokat közölne.

Az Európai Bizottság által kiadott dokumentum jóval kevésbé hiteles, mint az Eurostat statisztikai kimutatásai. Az Eurostat esetében igen alaposan dokumentált a módszertan, míg az említett kiadvány az adatok forrásával kapcsolatban nyilvánvalóan nem megfelelő hivatkozásokat tartalmaz (A forrásként megjelölt adatrendszerekből kiindulva valójában nem lehet előállítani az ominózus táblázatban szereplő adatokat). A kiadvány adatait összehasonlítva az Eurostatnál könnyen megtalálhatókkal, egészen feltűnő és durva különbségek tapasztalhatók. Ezek nagy valószínűséggel nem adódhatnak módszertani eltérésekből, mert a két adatsor között nincs a lineárishoz közeli összefüggés, az eltérésekben „nincs semmi rendszer”. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy a Monitor – 2016 számai hibásak.

A Monitor – 2016 kiadvány Magyarországra vonatkozó számai (GDP arányok) lényegesen különböznek azoktól is, amelyeket a KSH statisztikái tartalmaznak. Az Eurostat és a KSH adatai között is vannak különbségek, azonban ezek jóval kisebbek, és a két adatsor között nagyjából lineáris összefüggés van. És mivel mind a KSH, mind az Eurostat részletesen és hitelesen bemutatja a módszertant, szakemberek számára a különbségek oka megismerhető. Az összehasonlításokat sajnos nehezíti, hogy a KSH 2014-re megváltoztatta a módszertant, ezért a 2014-es adatok esetén már csak bizonytalanul végezhetjük el az összehasonlítást. A KSH 2014. évre vonatkozó adata 4,30% is igen távol van a Balog Zoltán által említett 5,2%-tól. Az Eurostat 2014-re már nem közöl Magyarországra vonatkozó adatot, a táblázatban a magyarázat: Magyarország adatai nem összehasonlíthatók a többi országéval. Úgy tűnik, a módszertani változtatással lehetetlenné vált, hogy 2014-től európai összehasonlításokat végezzünk a GDP arányt illetően.

Az, hogy 2014-re növekedés történt a GDP arányt tekintve, egyértelműen magyarázható a pedagógusok bérének emelésével. Tudjuk, hogy ez a béremelés csak annyira volt elég, hogy a pedagógusok bérének a nemzetgazdasági átlaghoz, valamint a szellemi munkát végzők bérátlagához való viszonyításában nagyjából visszaálljon a 2010 előtt közvetlenül jellemző helyzet, valójában ez a felzárkóztatás elégtelen.

Egyáltalán nem állunk olyan jól, mint azt Balog Zoltán mondta.

(Nahalka István elemzése)

Sep.22.

Tényleg magas az oktatásra fordított kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva?

Balog Zoltán, az EMMI minisztere egy a sajtóban megjelent megnyilatkozásában azt mondta, hogy Magyarország az oktatásra egy évben a GDP 5,2%-át költi, s hogy ezzel Közép-Európában Lengyelországgal együtt az élen állunk. Szakértők szerint azonban ez a megállapítás téves.

Kapcsolódó Linkek