A TANÍTANÉK NÉGY PONTJA KÖZÜL SEMMIT NEM TELJESÍTETT A KORMÁNYZAT.

Szó sincs új közoktatási és szakképzési törvényről. A tervezett törvénymódosítások egy ponton érintenek lényeges kérdést: teljessé teszik az államosítást.

A közoktatásra fordított összeg a jövő évi költségvetésben nem nőtt: az idén tervezethez képest ugyan több, de kevesebbel, mint amennyivel az idei alultervezett volt (tehát nem több, mint amennyit idén ténylegesen költenek közoktatásra).

Kármentő intézkedések nem történtek. A CKP 12 pontjában leírt azonnali követelések közül kilencben egyáltalán semmi pozitív lépés nem történt, egyben történt lényegi, kettőben kicsi pozitív változás.

A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 25 PONTJÁBÓL a jogszabályok csak két pontot -  a nyugdíjasok és a minősítés kérdését – rendeznek, azokat is ellentmondásosan.

HOGY ÁLLUNK A 12 PONTTAL?

1. Az érettségire vonatkozó módosításokat halasszák el!

Szó sincs halasztásról, 2017-ben már az új tárgyakból, az új szabályok alapján kell érettségizni – pedig a részletes követelmények csak augusztusban jelentek meg, a szakmai tárgyak középszintű érettségijének pedig még az általános követelményei is csak tervezet formájában hozzáférhetők.

2. A középfokú szakképzési rendszerben a kormány által tervezett minden változtatást azonnal függesszenek fel! Biztosítsák mindenkinek a lehetőséget a középfokú végzettség megszerzésére!

Az NGM ragaszkodik a szakképzési rendszer átalakításához, annak ellenére, hogy az oktatás minden szereplője – beleértve a Nemzeti Pedagógus Kart és a Köznevelési Kerekasztalt - és jelentős gazdasági szereplők is elítélik ezt.

A változtatásokat már szeptember elsejétől bevezették, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges jogszabályok egy része máig sem jelent meg. A tantárgyi szerkezet jelentős változtatását tartalmazó kerettanterv augusztus 25-én, az új szakképesítéseket, ill. a szakmai tartalmo jelentős korszerűsítését, eddig nem oktatott technológiákat, informatikai alkalmazásokat tartalmazó szakmai kerettantervek augusztus 31-én jelentek meg.

Az új rendszerben a szakgimnáziumokban 450 órával csökken a közismereti képzés, ezt az óraszámot szakmai képzésre fordítják annak érdekében, hogy a tanulók az érettségi mellé egy, szakképesítést is megszerezzenek. Szakértők szerint a munkaerőpiac ezeket a szakképesítéseket nem fogja értékelni, szemben a 4 éves alapozás alapján a 13. évfolyamon most is megszerezhető szakképesítésekkel, amelyet az ágazati kínálatból a képzés végén, az akkori gazdasági igények és a tanuló már kialakult érdeklődése alapján lehet választani.

A kerettanterv-tervezet egységes elutasítása hatására némi változtatás történt az eredeti elképzelésekhez képest: ugyan 10-12-ben csak egy természettudományos tárgyat tanítanak – egyes ágazatokban egyet sem – de nőtt az informatikaórák száma, 11-12-ben „fakultációban” elvileg lehetséges még egy meghatározott természettudományos tárgy tanítása és kilencedikben heti három órában egységes természettudományt tanítanak. Teszik ezt már az idei évtől, annak ellenére, hogy nincsenek felkészült tanárok, tankönyvek, tanári segédletek – utóbbit részletekben, folyamatosan töltik fel az OFI honlapjára. A módosításokkal tovább csökkent az iskolák autonómiája: mivel az NGM ragaszkodott a megemelt szakmai óraszámhoz, ezek a változtatások csak a szabad órasáv terhére voltak bevezethetők.

További visszakozás, hogy megengedik a szakmai tárgyból a középszintű érettségit – de abból, hogy nem lehet szabadon megválasztani az 5. érettségi tárgyat, nem engednek. Pedig az új szakmai tárgy középszintű követelményeiről még meg sem jelentek!

Már deklaráltan is cél az alapítványi szakképzés visszaszorítása. Az iskolák pótlólag sem kaptak keretszámot, még olyan szakmák oktatására sem, amelyből egyértelműen hiány van. A szeptember végén induló ingyenes felnőttképzésbe s vonják be az ilyen területen nagy tapasztalattal rendelkező alapítványi iskolákat. Számos iskolát bekényszerítettek a szakképző centrumokba, sok iskola pedig megszűnt, szélnek eresztve diákjait.

Semmilyen lépés nem történt annak érekében, hogy a középfokú végzettség megszerzésének lehetőségét mindenkinek biztosítsák.

3. Csökkenteni kell a tanulói terheket!

A tanulói terhek csökkentését célzó azonnal megvalósítható követeléseink közül semmit sem fogadtak el, azonban bejelentették az új NAT és az új kerettantervek kidolgozását a tananyag csökkentése érdekében anélkül, hogy a tartalmi szabályozás meghatározó, alapvető problémáiról bármiféle értékelés, szakmai vita történt volna, anélkül, hogy felmerült volna a NAT részletes tananyagtartalmat szabályozó jellegének, a kerettantervek kötelezőségének megszűntetése.

Egy júliusi, nehezen értelmezhető rendelettervezet megengedné a kerettantervtől való eltérést a tananyag csökkentése érdekében. A rendelet nem jelent még meg, de az OFI honlapjára felkerültek a csökkentett tananyagtartalmú kerettantervek. A tervezet sem változtatna a magas heti óraszámokon, csak az elsősöknek engedné meg, hogy a 45 perces órából 15 ne oktatással teljen.

A 11-12-esek terhelését – különösen a szakgimnáziumokban - jelentősen növeli, hogy olyan, sok esetben szigorodó követelmények szerint kell érettségizniük, amelyekre korábban nem készültek. Azok a szakgimnazisták, akik korábban nem a szakmai tárgyat kívánták 5. érettségi tárgynak választani, most pótlólag kell megtanulják a kevésbé komolyan vett korábbi tananyagot, és kell esetleg felkészülniük a hatodik érettségi tárgy vizsgájára ahhoz, hogy tovább tudjanak tanulni.

4. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek méltányos és eredményes ellátásáért azonnali, kármentő intézkedések szükségesek!

Semmilyen érdemi változtatás nem történt, a gyerekek továbbra sem kapják meg még a jogszabály által előírt szolgáltatásokat sem. Az ésszerűtlen szervezésen nem változtattak. Nem rendeltek plusz forrást az SNI tanulók ellátáshoz. Nem állították vissza a két éves előkészítő szakiskolát. Az SNI-s tanulók szakképzése tragikus, ezen nem segít, hogy a speciális szakiskolákat átnevezik szakiskolává és árhelyezik a szakképzési centrumokba. Az utazó gyógypedagógusi hálózat törvényi szabályozás addig nem megítélhető, amíg nem jelenik meg végrehajtási utasítás. A

5. A kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdekében!

Se törvénymódosítás, se felmérés nem történt. Viszont az Európai Unió kötelességszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma szegregáció miatt.

6. Követeljük a tankönyvválasztás tényleges szabadságát!

A szabad tankönyvválasztást akadályozó, a tankönyvpiacot ellehetetlenítő szabályozást nem változtatták meg. Idén ugyan a KLIK engedélyezte az állami iskoláknak, hogy az 1-2. évfolyamon új könyveket vásároljanak, de a költségvetést nem módosították ennek megfelelően, így az egyházi és alapítványi iskolákban továbbra is kölcsön-tankönyvet kellett használni. A 2017-es költségvetés tervezetében szereplő költségkeret a kölcsöntankönyvek használatát feltételezi.

Az egymásnak ellentmondó jogszabályokat nem módosították, így a tankerületek egy része visszautasított olyan tankönyv-rendeléseket, amelyeket más tankerületekben engedélyeztek.

7. A pedagógus életpályához kapcsolódó minősítés és a pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét azonnal fel kell függeszteni, a folyamatban levő eljárások befejezésének kivételével!

Itt volt némi engedmény – annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló szűk humán-erőforrással el tudják végezni az előírt minősítéseket. Az új rendelet szerint a nyugdíj előtt 7 évvel automatikusan, minősítés nélkül pedagógus 2-be lehet lépni. Azonban azok, akik korábban minősítésre jelentkeztek és az eljárás nem volt eredményes, nem kerülnek átminősítésre. A tanév elején derült ki, hogy azok is ebbe a körbe tartoznak, akik jelentkeztek, de nem töltötték fel a portfóliójukat – akár azért, mert megalázónak tartották a követelményeket, vagy bíztak a PSZ követeléseinek teljesülésében.

8. Azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit! Szüntessék meg a létszámstopot!

Ez a másik olyan pont, ahol engedmény van – módosították a 1700/2012. (XII. 29.) Kormányhatározatot, és az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak két évig tovább dolgozhatnak. Megszűntették a létszámstopot is, de a nyugdíjazás miatt felszabaduló helyre csak akkor vehető fel más, ha a meglévő szakemberekkel nem oldható meg a feladat.

A gyakorlatban azonban a tankerületek sokszor nem engedélyezik új kolléga felvételét a nyugdíjba vonulók helyére.

9. A pedagógusok kötelező óraszámát 22 órában kell rögzíteni, el kell törölni az ezen felüli kötött munkaidőt!

Minden könnyítéstől kategorikusan elzárkózik a kormányzat.

Ugyan egyes feladatok ellátásáért egy nyári jogszabály 2 óra kedvezményt ad a kötelező óraszámból, de mivel nem mondja ki, hogy ez a 22-26 kötelező órából hogy vonható le, és a fenntartó nem engedélyez létszámnövelést az órák ellátására, ez legtöbbször gyakorlatilag nem jelent a terhek csökkentését.

10. Követeljük az oktatásfinanszírozás legalapvetőbb forrásainak biztosítását!

A nem iskolákban dolgozó, pedagógus végzettségű NOKS dolgozókra a törvénytervezet szerint vonatkozni fog az életpályamodell.

A nem pedagógus végzettségű NOKS és technikai dolgozóknak az illetménytábla szerinti bérük 7 %-os emelését ígérik. Erre nincs fedezet a költségvetésben – de nem is kell, hiszen az így számolt bér még mindig alatta maradna a minimálbérnek, ill. a garantált bérminimumnak, amit az emelés nélkül is meg kell kapniuk.

A költségvetésben a működés biztosítására történt bizonyos átcsoportosítás.

 11. Elvárjuk az oktatással kapcsolatos őszinte és nyilvános kommunikációt!

Se nem őszinte, se nem nyilvános. A jogszabálytervezetek véleményezése formális, az egységes elutasításnak sincs hatása.

Az intézkedések bevezetése az érintettek véleményének figyelembe vétele, a megvalósíthatóság mérlegelése nélkül, a felkészülésre időt nem hagyva történik, így még az esetleg jó irányba mutató intézkedéseknek is negatív a hatásuk.

A szakképző intézmények vezetői pályázatát számos esetben mindenféle indoklás nélkül nyilvánították eredménytelennek, indoklást még kérésre sem adtak.

 

12. Új alapokra helyezett, az elért eredményekre építő közoktatási rendszer kidolgozását kell azonnal elkezdeni!

Nyílt és tényeken alapuló, hosszú távú stratégiai tervezés nincs, csak ad hoc intézkedések. Még a saját maguk által létrehozott kerekasztal véleményét,  javaslatait sem veszik figyelembe. Bejelentették az új Nemzeti Alaptanterv és az új kerettantervek kidolgozását – anélkül, hogy ezt bármiféle szakmai egyeztetés, stratégiai tervezés megelőzte volna

 

Jun.16.

A CKP követeléseinek jelenlegi helyzete

A tanév végével áttekintettük, mi történt a CKP által támogatott Tanítanék és PSZ követelésekkel, ill. a 12 pont követeléseivel kapcsolatban. Most, két héttel a tanévkezdés után, ezt az áttekintést aktualizáljuk. Pozitív fejleményről sajnos nem tudunk beszámolni.