2017-re sem született olyan költségvetési terv, amely képes lenne kirántani a magyar köz- és felsőoktatást a mély alulfinanszírozottság állapotából. Ma Magyarország lényegesen kevesebbet fordít az oktatás működtetésére, mint a 2000-es évek elején, és sokkal kevesebbet költ e területen, mint a legtöbb európai ország. 2003-ban még 6%-hoz közel volt az oktatásra fordított állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya, 2013-ra már nem érte el a 4%-ot.

Mindenfajta kormányzati kommunikációval szemben állítható, hogy 2017-re a kormány kevesebbet tervez költeni az oktatásra, mint amennyit 2016-ban e feladatra fordít. Igaz ugyan, hogy a 2017. évi tervben szereplő oktatási ráfordítások magasabbak, mint a 2016. évi költségvetési törvényben szereplők, azonban nem a tervezett, hanem a tényleges költéseket kell összehasonlítanunk. A napokban zajlik a 2016. évi költségvetési törvény átalakításának előkészítése: ennek alapján növekszenek az ez évi oktatási kiadások. Ha ezt is számításba vesszük, akkor a 2017. évre tervezett oktatási kiadás ténylegesen 30 milliárd Ft-tal kisebb, mint ami a változtatás után a 2016. évi törvényben szerepel majd.

Pedig a kormány most már igyekezett kiküszöbölni az oktatással kapcsolatban 2013 óta minden évben elkövetett hibát, és lényegesen nagyobb összeget szán a KLIK-re és a szakképzési centrumokra, továbbá a felsőoktatásra is. De ez nem több, mint az előző években elkövetett tervezési hiba némi javítása, tényleges forrásbővülést nem jelent.

A tervezés egyébként sem nagy erőssége ennek a kormánynak. A tervek és a tényleges költések 2010 és 2014 között – egyetlen évet kivéve – köszönőviszonyban sem voltak egymással. Már 2015-ben voltak szakképzési centrumok, de azok költségei még a 2016-os költségvetésben sem jelentek meg. A kormány nagy dérrel-dúrral bejelentette, hogy megszünteti a KLIK-et, de a 2017. évi költségvetésben bent hagyta. 2016-ban történik a fenntartói szervezet átalakítása, de a bennfenteseken kívül senki nem tudhatja, hogy ennek a változásnak a költségei áthózódnak-e 2017-re, a 2016. évi ilyen költségekre nyújt-e fedezetet a mostani törvénymódosítás, és ha nem, akkor a kormányzat miképpen kívánja előteremteni a szükséges forrásokat.

A költségvetés 2017. évi tervezete, illetve az ún. salátatörvény tartalmaz néhány az oktatásra vonatkozó igencsak furcsa, rendkívül problematikus részletet. Négy példát említünk:

  • A megszűnő KLIK helyébe lépő új szervezet kialakításának esetleg még 2017-ben is felmerülő költségei nem szerepelnek a költségvetési javaslat részletes indoklásában sem.
  • A költségvetési törvény elfogadásával az Országgyűlés megszavazhatja az alapítványi és magán iskolák, óvodák ellehetetlenítését is: az alapítványi intézmények sajátos kerettanterve, illetve az óvodapedagógiai program eltérhet az általános szabályoktól, de csak az intézmény többletszolgáltatásai tekintetében, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy ezen intézmények sajátos program szerint működjenek.
  • Szintén az alternatív nevelés lehetőségeit csökkenti, a Waldorf óvodák esetében megoldhatatlan helyzetet teremtve, hogy a napi 8 óra nyitvatartási időnél rövidebb időben működő óvodák elveszítik költségvetési támogatásukat. Ez és az előző pontban leírt változtatás teljes mértékben indokolatlan, és nyílt támadást jelent az alternatív pedagógiát megvalósító intézményekkel szemben.
  • A tankönyvekkel kapcsolatos költségek tervezése különösen kuszára sikerült. Miközben a kormányzati kommunikáció arról szólt, hogy a tartós tankönyvek használata megszűnik az első és a második évfolyamon, és 2017-ben ezen intézkedés már a harmadik évfolyamot is érintené, a költségvetés tervezete szerint ez nem így van, a 2-4. évfolyamokra vonatkozó tankönyvköltség továbbra is tartós tankönyvekkel számol. (Az 1. évfolyamra csak azért nem, mert a négy éve használt tankönyvek helyett itt már újak rendelhetők)

Az oktatás költségvetési tervének elvárható színvonalú elkészítéséhez világos oktatásfejlesztési koncepcióra, sőt, egyértelmű elhatározásokra lenne szükség. Ilyenek azonban nincsenek. A 2011-ben létrehozott oktatási rendszer 2016-ra totálisan megbukott. Magyarországnak akkor lesz új szemléletű, és fejlődést eredményező oktatási költségvetése, ha lesznek hiteles elképzelések, és azok nyomán születő, minél nagyobb egyetértésben kialakított döntések arról, hogy a szakadék felé rohanó szekér rúdját milyen irányban és hogyan kell elfordítani. Addig marad az alulfinanszírozottság, a tervszerűtlenség.

Budapest, 2016. május 16.

http://www.parlament.hu/

May.17.

Mi a bajunk a jövő évi költségvetéssel?

2017-ben tovább csökkenek az oktatási kiadások.Megmarad a kölcsöntankönyv, és tovább nehezítik az alternatív tantervek benyújtását, az alapítványi iskolák működését. Ráadásul a tervek és a tényleges költések jövőre sem lesznek köszönőviszonyban sem egymással.

Kapcsolódó Linkek


Civilek a 2017 - es költségvetésről

A Költségvetési Felelősségi Intézet 16 civil szerveződés bevonásával részletes véleményt készített a 2017-es költségvetés tervezetéről. Az oktatásról szóló fejezet a CKP szakértőinek munkája. Részletek

Megszűnhet a "menekülőútvonal" - veszélyben az alternatív iskolák.

A költségvetési tervezethez kapcsolódó salátatörvény gyakorlatilag lehetetlenné tenné az alternatív iskolák és a félnapos óvodák bármiféle állami finanszírozását. Részletek