Az elmúlt hetekben a kormány megindította a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a miniszter által kiadott kerettantervek átalakításának munkálatait. E dokumentumok a közoktatás tartalmi szabályozásának legfőbb meghatározó elemei, megváltoztatásuk mindig felveti az egész tartalmi szabályozás megfelelő voltának kérdését. A köznevelési törvény a miniszter kötelességévé teszi, hogy rendszeresen, de legalább ötévenként értékelje – az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) részvételével – a NAT bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, és szükség esetén kezdeményezze a kormánynál a változtatásokat (Nkt 77. § (2) bekezdés).

A NAT átalakításának munkálatai úgy kezdődtek el, hogy a miniszter nem jelentetett meg róla értékelést. Az OKNT nem tárgyalt e témában előterjesztést. A Köznevelési Kerekasztal egy bizottsága kezdte el tárgyalni az átalakítást. Ilyen körülmények között a Civil Közoktatási Platform nem lát garanciát arra, hogy a közoktatás tartalmi szabályozásának kérdései szakmai szempontból kellő alapossággal, a pedagógusok, a szülők és a tanulók érdemi beleszólásának biztosításával vetődjenek fel. Kicsi az esélye annak, hogy e munkálatok során a tartalmi szabályozás meghatározó, alapvető problémái felmerüljenek.

Félő, hogy a NAT átalakítása pusztán a tananyag jelentős túlméretezettségének, a tanulók és a pedagógusok túlterheltségének hatására is kialakult tiltakozások leszerelését szolgálja majd, és eredménye pusztán némi tananyagcsökkentés lesz. A NAT-tal és a miniszter által kiadott kerettantervekkel kapcsolatos problémák ennél azonban sokkal mélyebbek. Ennek megfelelően a tartalmi szabályozás gyökeres átalakítására van szükség.

 

1. A problémák

1.1. A jelenlegi kormány oktatáspolitikájában a tartalmi szabályozás az iskolák és a pedagógusok szakmai önállóságának szinte teljes mértékű elsorvadását eredményezi. A NAT és a miniszter által kiadott kerettantervek előírják az iskolákban és gyakorlatilag a teljes oktatási időre vonatkozóan a követelményeket és a tananyagot. Jelenleg az előíró tantervek hatására központilag felügyelt programozott ismeretátadás zajlik az iskolákban.A pedagógusok lehetőségei az ismeretek elmélyítésére, a képességek kibontakoztatására, az attitűdfejlesztésre, és különösen az érdemi pedagógiai differenciálás feladatának megoldására rendkívüli módon beszűkültek.

1.2. A szakiskolák képzési struktúrájának átalakítása, a közismereti tantárgyak oktatását szolgáló időkeretek jelentős szűkítése, a szakiskolai kerettanterv elfogadása már 2012-ben azt eredményezte, hogy a NAT nem lehetett minden középfokon tanuló diák alaptanterve, vagyis a kormány deklarálta, hogy a középfokon tanulók mintegy 20-25%-a nem lehet részese a kormány által amúgy egységes nemzeti műveltségnek tartott tudás elsajátításának. A kormány jelenleg tervezi a szakközépiskolák (szeptembertől szakgimnáziumok) képzési rendszerének átalakítását (a közismereti tantárgyak óraszámának több százzal való csökkentése, természettudományos tantárgyak tanításának jelentős mértékű visszaszorítása az iskolatípus intézményeiben). Ha a kormány e tervét érvényesíti, akkor már 70 % lesz azoknaka középfokon tanulóknak az aránya, akik nem részesülhetnek abban a tudásban, amit a NAT egyfajta egységes nemzeti műveltségként előír.

1.3. A miniszter által kiadott kerettantervek pusztán a NAT „meghosszabbításai”. Alkalmazásuk kötelezővé tétele, illetve az alternativitás megszüntetése (minden iskolatípus számára csak egy dokumentum áll rendelkezésre), a még részletesebb és még nagyobb tömegben előírt követelmény és tananyag a tartalmi szabályozás teljes mértékű központosítását jelenti.

1.4. Az előíró tartalmi szabályozás jelentős mértékben visszavetia tantervi, programszintű innovációkat. Alternatív kerettantervek kialakítására ugyan van lehetőség, azonban a NAT előíró jellege miatt a valódi alternativitás lehetőségei nagyon szűkek. A 2012-ben létrehozott rendszer nem volt alkalmas arra, hogy a 2010-et megelőző időszak innovációinak jelentős eredményeit (pl. a kompetenciafejlesztő programcsomagokat) magába fogadja. A Nemzeti oktatási portálon elhelyezett „anyagok” pedig túlnyomó többségükben a szakmában oktatásra alapvetően alkalmatlannak tartott kísérleti tankönyvek egyes oldalai. Magyarországon az oktatás tartalmát és az ehhez kapcsolódó tanítási-tanulási módszereket érintő innováció gyakorlatilag megszűnt.

1.5. A tartalmi szabályozás mértéket nem ismerő központosításánakfontos eszköze volt az „egyetlen tankönyv rendszer” létrehozása. Ehhez nagyon hasonló megoldás a szocialista/pártállami korszak oktatáspolitikájának is meghatározó eszköze volt.Az eredeti elképzeléssel szemben némileg engedékenyebbé tett tankönyvi szabályozás feltételei is úgy alakultak, hogy az oktatásban gyakorlatilag csak az újonnan fejlesztett, kísérletinek, majd újgenerációsnak nevezett tankönyvek érvényesülhettek. E lépés a tantervi szabályozás centralizációjával együtt Magyarországon teljessé tette a tanszabadság eltörlését. A „monopolizált” tankönyvek többsége hibákkal van tele, a tanítás folyamatában rosszul használható, és a rendszer egésze a várakozásokkal ellentétben nem vált költségkímélővé.

 

2. A jelenlegi tartalmi szabályozással szemben érvényesítendő alapelvek és gyakorlati megoldások

2.1. Aközoktatásnak csak a fejlesztési feladatokat rögzítő alaptantervre lenne szüksége, amely legföljebb az átfogóbb tanítási egységek megnevezését tartalmazza. A fejlesztési feladatok az iskola teendőit jelölik kia kompetenciafejlesztés terén. Így a szabályozás nem részletesen előíró, nem köti meg a pedagógusok, az intézmények kezét a tananyag és a követelmények részletekbe menő meghatározásával, lehetővé teszi, hogy a nevelés a kompetenciák, a képességek fejlesztésére koncentrálhasson, és érvényesülhessen a tanulók szükségleteihez való igazodás, a személyre szabott fejlesztés, vagyis a differenciálás.

2.2. A középfokú szakképzésbena közismereti oktatás óraszámokban megmutatkozó arányának a növelésére van szükség (szakiskolákban, a leendő szakközépiskolákban a jelentős mértékű növelésére). A műveltség egységének a fejlesztési feladatok egységességében kellene megjelennie (a fejlesztési feladatok más jellegű és eltérő mennyiségű tananyagnak a pedagógiai munka során történő érvényesítésével, eltérő szinten teljesíthetők).A szakképzésnek nemcsak a munkaerőpiacon hasznosítható konkrét és gyakorlatias tudás kialakítása a feladata, hanem a világban (társadalomban, gazdaságban, tudományban, művészetben, stb.) való tájékozódásra is fel kell készíteni a diákokat. A munkaerőpiacon hasznos képességek és tudások folyamatosmegújításához a gyakorlatias ismereteken túl szükség van azokra a tájékozódási készségre, képességekre, tudásokra, amelyekre a közismereti tantárgyak tanulása során lehet szert tenni.

2.3. Előíró jellegű kerettantervekre nincs szükség. Egy a jelenleginél sokkal visszafogottabb NAT elég a tartalmi szabályozás központi feladatainak ellátásához. Az intézmények saját tervező munkájának támogatásához azonban szükség van mintatantervekre (egy-egy iskolatípusban többre), továbbá módszertani segédletekre és megfelelő tartalmú továbbképzésekre. A cél az, hogy a pedagógusok a tanulók optimális, differenciált fejlesztéséből adódó elvárásoknak, a helyi igényeknek, valamint a mértéktartóan kialakított, országosan egységes fejlesztési feladatoknak megfelelően legyenek képesek a tanulócsoportok oktatását szakmailag magas színvonalon tervezni.

2.4. Hazánkban a pedagógiai kultúra megújításának legfőbb eszköze kellene, hogy legyen egy, az előíró NAT, a minden részletet megszabó, a miniszter által kiadott kerettantervek, továbbá a „monopolhelyzetbe hozott” tankönyvek uralma alól felszabadított tartalmi és módszertani innováció. Elsősorban oktatási programcsomagok megalkotására van szükség. Ezek a taneszközök alkalmasak a korszerű módszerek (projektmódszer, kooperáció, differenciálás, digitális pedagógiai módszerek) alkalmazásához szükséges egyéb taneszközök hozzáférésének megteremtésére is.

2.5. Magyarországon létre kell hozni újra a szabad tankönyvpiacot, a taneszközök szabad piacát. A tankönyvek és más taneszközök fejlesztésének, kiadásának és forgalmazásának monopóliumát meg kell szüntetni. Egy tantárgy tanításához adott tanévre szólóan több tankönyv, illetve több egyéb (elsősorban digitális jellegű) taneszköz álljon rendelkezésre, a kiadók között ismét legyen e tekintetben verseny. Az állam a magas színvonal érvényesülését elősegítő módon piacszabályozó szerepet töltsön be. Az állam továbbá gondoskodjék a piac által nem lefedett területeken a színvonalas taneszközellátásról.

***

A magas szintű tanulási eredmények elérésének, a társadalom igényeit szolgáló iskolai szocializációnak elemi feltétele az intézmények és a pedagógusok minél teljesebb szakmai autonómiája. Ezért a Civil Közoktatási Platform elengedhetetlennek tartja, hogy a NAT átalakítása ne pusztán egy „ráncfelvarrást” jelentsen, hanem kezdődjék el a tartalmi szabályozás érdemi, széleskörű, az alapvető problémákat is felvető felülvizsgálata. Független kutatócsoportok megbízásával történjék meg a NAT 2012-es elfogadása, majd a 2013. szeptember 1-t követő bevezetése után kialakult folyamatok alapos, tudományos igényű elemzése. Széles körű, érdemi, a nézetek ütköztetését is szolgáló döntés-előkészítő folyamatban legyen lehetősége a széles értelemben vett szakmának, valamint a szülőknek és a diákoknak bekapcsolódni a tartalmi szabályozás alapelveinek kidolgozásába. Az alapelvek végső megfogalmazására álljon fel gondosan összeállított, a szakma, az egyes szakterületek elismert szakembereiből álló testület. Mindezen munkálatok eredményeként döntés születhetaz alapelvekről, az eredményt a közoktatásról szóló törvényben kell rögzíteni. Ezt követően kezdődjék meg az új NAT kidolgozása, amely remélhetőleg a színvonalas oktatás igényeit a mainál lényegesen jobban szolgáló alaptantervet eredményez.

Jun.16.

A NAT és a kerattantervek átalakításáról, a tartalmi szabályozásról

Az elmúlt hetekben a kormány megindította a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a miniszter által kiadott kerettantervek átalakításának munkálatait. E dokumentumok a közoktatás tartalmi szabályozásának legfőbb meghatározó elemei, megváltoztatásuk mindig felveti az egész tartalmi szabályozás megfelelő voltának kérdését. a Civil Közoktatási Platform elengedhetetlennek tartja, hogy a NAT átalakítása ne pusztán egy „ráncfelvarrást” jelentsen, hanem kezdődjék el a tartalmi szabályozás érdemi, széleskörű, az alapvető problémákat is felvető felülvizsgálata. A CKP 3. munkacsoportja ennek kapcsán 2016. június 16-án állásfoglalást fogadott el, amelyet az ügyvivő testület eljuttatott a sajtónak.

A Civil Közoktatási Platform nyilatkozata a NAT és a miniszter által kiadott kerettantervek átalakításának munkálatairól

A NAT átalakításának munkálatai úgy kezdődtek el, hogy a miniszter nem jelentetett meg róla értékelést. Ilyen körülmények között a Civil Közoktatási Platform nem lát garanciát arra, hogy a közoktatás tartalmi szabályozásának kérdései szakmai szempontból kellő alapossággal, a pedagógusok, a szülők és a tanulók érdemi beleszólásának biztosításával vetődjenek fel. Részletek