A résztvevő pártok elképzelései  erőteljes összecsengést mutattak, az eltérések esetiek voltak.

A pedagóguspolitikában a pártok által támogatott konkrét oktatáspolitikai tételek arzenálja táblázatos formában itt található.

Puskás Aurél, a PDSZ szakértője így összegezte az elhangzottakat:

A pedagógus életpálya modellt és a kapcsolódó minősítési rendszert jelen formájában mindannyian tarthatatlannak, méltánytalannak és a deklarált kormányzati célok elérésére is alkalmatlannak tekintik. Mindannyian megerősítették azonban, hogy az oktatás minőségének, kimeneti teljesítményének értékelése nem maradhat el. Általánosnak mondható az a vélemény, hogy a legfőbb kulcsszó a pedagógusok, az intézmények és intézményvezetők autonómiája, melynek hiányát azonnal orvosolni kell. A módszertani szabadság biztosítása nélkül nem lehetséges inkluzív irányultságú, gyermek központú pedagógia a gyakorlatban. Ezt a fordulatot azonban a külső támogató rendszer megerősítésével párhuzamosan kell végrehajtani.   A pártok mindegyike szerint a pedagógiai-szakmai munka minőségét a felsőoktatás módszertani korszerűsítése, a továbbképzési rendszer gyakorlatiassá tétele, az intézmény értékelés független szervezeti és szakember bázisának kialakítása garantálhatja. A korszerű tanfelügyelet visszaállítása elsődlegesen az alulteljesítő intézmények fejlesztését szolgáló beavatkozás érdekében szükséges.  Hangsúlyos elem az intézményi önértékelés támogatása, szoros összefüggésben azzal az elvvel, hogy az autonómia és felelősség együtt jár.  (Elutasították a kormányzatnak a véleményszabadság felszámolása érdekében tett kirívó lépéseit.)

A pedagógus pályára való alkalmasságot a felsőoktatásban eltöltött – részben gyakorlati – évek alatt kell elbírálni, egyben a gyakornok, kezdő pedagógusok mentorálásának intézményi kereteit meg kell erősíteni, beleértve annak forrásigényét. A korszerű, magas minőségű, részint IKT tananyagok biztosítása és az innovációra kész pedagógusok munkájának elismerése hangsúlyos volt, sőt a hétévenkénti alkotói szabadság lehetősége is felvetődött, bár ebben nem volt konszenzus, tekintettel annak bérigényére. A minőségi munka megszabadítását az adminisztrációs terhektől részben a pedagógiai asszisztensi szerepkör megerősítése szolgálja. Az óraszámok radikális csökkentésével (20-22 kötelező óra és vállalható túlóra, valamint pótlékok) biztosítanák a személyközpontú pedagógiai gyakorlat érvényesülését, a radikálisan megváltozott pedagógus szerep és eszközhasználat sikeres elsajátítását.

A pedagógusbérek manipulált kommunikációját elfogadhatatlannak tekintették a pártok, és mindegyik képviselőjük hangsúlyozta, hogy nem képviselnek irreális, betarthatatlan ígéreteket. Az előző viták során konszenzus volt abban, hogy a hazai GDP 6%-ában kell meghatározni az oktatásra szánt forráskeretet.
Elutasítva a bérek minimálbérhez kötését (ma ezt sem teljesíti a kormányzat), az értelmiségi nettó átlagbérnek kell lennie a vetítési alapnak. Volt, aki egyenesen ehhez az átlagbérhez kötné a kezdő pedagógusok fizetését, bár ezt többségében nem tartották kigazdálkodhatónak a jelenlévők. A fiatalok pályára vonzása és ott tartása érdekében azonban a kezdő bérnek relatíve magasabbnak kell lennie. Az a jelenlegi szisztéma, amely a Pedagógus 2 fokozathoz rendel érdemi béremelést, kitolódó idődimenziója miatt is elvetendő.  Fontos, hogy a pártok felszámolnák a jelenlegi életpályamodell gyakorlatát, de a szerzett jogokat, az ezzel járó javadalmazási státuszokat nem törölnék el, azokat tiszteletben tartanák az új bérrendszer, előmeneteli rendszer kialakításakor.


Összegezve: az autonóm és felelős intézmények, fejlesztés támogatása, az óraszámok és lexikális tananyag csökkentése, az értelmiségi átlagbérhez indexálás, a jelen életpálya modell elvetése, de a pedagógusok szerzett jogainak tiszteletben tartása, a fiatalok pályán tartása és a pedagógiai innováció erősítése konszenzust élvezett. Némi hangsúlyeltérés inkább a bértömeg elosztásának mikéntjében mutatkozott (kezdők, 7 évenkénti alkotói szabadság, a béremelkedés meredeksége a korral és annak teljesítményhez igazítása).

Feb.10.

Pártok oktatáspolitikai elképzelései

A választások előtt a Civil Közoktatási Platform egy 4 alkalomból álló rendezvénysorozat keretében kérdezte meg a választásokon indulni kívánó pártokat oktatáspolitikai elképzeléseikről.

Tervezett azonnali intézkedések

Tények és elemzés (1. konzultáció 1. témakör) Részletek

Intézményfenntartás, autonómia, tartalmi szabályozás

Tények és elemzés (1. konzultáció 2. témakör) Részletek

Oktatásfinanszírozás

Tények és elemzés (2. konzultáció 1. témakör) Részletek

Felsőoktatáspolitika

Tények és elemzés (2. konzultáció 2. témakör) Részletek

Esélyegyenlőség

Tények és elemzés (3. konzultáció 1. témakör) Részletek

Iskolaszerkezet, szakképzés

Tények és elemzés (3. konzultáció 2. témakör) Részletek

Pedagóguspolitika

A pedagóguspolitikáról - ahogy ezt minden választási évben megteszi - a PDSZ kérdezte a pártokat. A résztvevő pártok elképzelései erőteljes összecsengést mutattak, az eltérések esetiek voltak. Részletek

Társadalmi és szakmai egyeztetés

A Civil Közoktatási Platform 2016. február 3-án tartott fórumán a résztvevő pártok (DK, Együtt, Jobbik, Liberálisok, Momentum) képviselői az oktatáspolitikai és oktatásirányítási döntések szakmai és társadalmi egyeztetésével kapcsolatos kérdéseket is megvitatták. A pártok egyeztetésekkel kapcsolatos részletes elképzelései táblázatos formában itt találhatók meg. A téma jelentőségét az adja, hogy az oktatáspolitika alakításának új rendszerét szükséges kialakítani, a döntések jelentős mértékű társadalmasítása fontos, sürgető feladat lesz egy politikai fordulat után. Részletek