A jelentés a legnagyobb problémának azt jelöli meg, hogy Magyarországon katasztrofális mértékűek az esélyegyenlőtlenségek. Sokféle mutatóban megjelenik a nagymértékű eltérés az egyes földrajzi térségek, illetve a roma és nem roma tanulók között.

A nyilvánvaló tényeket a kormány sem tagadja, azonban ezt is  oktatáspolitikájának igazolására kívánja felhasználni: szerintük ezt a problémát az állami fenntartású, központosított iskolarendszer fogja megoldani.

A változások iránya azonban ezt nem igazolja.
 
Magyarországon az egymást követő évfolyamokat tekintve is, tehát ahogy az időben előrehaladunk, egyre nő az esélyegyenlőtlenség. Az OKM, ill. az EMMI adatait használva kiszámítható, hogy mennyi volt 2008-ban, majd 2015-ben a szociális helyzet szerinti felső és alsó dekádba tartozó ugyanolyan évfolyamos tanulók átlagos teszteredménye közötti különbség. Ez az érték a 8. évfolyamon nőtt, méghozzá matematikából mintegy 11,5%-kal, szövegértésből közel 15,7%-kal.

Más mutatók is romlanak a központosítás, államosítás bevezetése óta. Hogy csak néhány riasztó jelenséget említsünk: Csökken a közoktatásban eltöltött, egy tanulóra jutó idő, rossz a helyzet a korai iskolaelhagyók arányát tekintve, megállíthatatlanul nő a .gettóiskolák aránya. Ezek a változások, és számos további is a hátrányos helyzetű gyermekeket, fiatalokat sújtja jelentős mértékben.

Az únió eléegedetelenségét jelzi, hogy a roma gyermekek iskolai szegregációja miatt - ami nem csökkent, hanem növekedett az államosítás óta - az EU kötlezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. -

Az esélyegyenlőtlenség mértékét számtalan mutató jelezheti. Az Országos kompetenciamérés idézett adatai ugyan rosszabbodást jeleznek 2008-hoz képest, de több olyan számítási eredmény van, ami arra utal, hogy nincs változás. De az a helyzet, hogy ez is rossz hír. Magyarországon nagyon rossz - nemzetközi összehasonlításban - az esélyegyenlőtlenségi helyzet, ha ez nem változik, akkor e téma nem alkalmas győzelmi jelentések megfogalmazására.

 

 

Nov.16.

Az Európa Bizottság oktatási jelentése - van-e oka a kormánynak örülni?

Megjelent az Európai Bizottság Oktatás és képzés 2016 jelentése.

Kapcsolódó Linkek


A CKP reakciója az Európai Bizottság oktatási jelentésére és Rétvári Bence nyilatkozatára

Sajtóanyag Részletek

Miért közöl az Európai Bizottság oktatási jelentése más adatokat a magyar oktatási költségeknek a GDP-hez viszonyított arányáról, mint amiket mi ismerünk?

Nahalka István elemzése Részletek

Hogyan csökkentsük a tanulási zavarral küzdők arányát?

Magyarázat a diszlexiások számának csökkenésére Részletek

Mi a helyzet az esélyegyenlőtlenséggel?

A jelentés a legnagyobb problémának azt jelöli meg, hogy Magyarországon katasztrofális mértékűek az esélyegyenlőtlenségek. Sokféle mutatóban megjelenik a nagymértékű eltérés az egyes földrajzi térségek, illetve a roma és nem roma tanulók között. Részletek

Büszkélkedhetünk a korai iskolaelhagyás, az iskoláskor előtti nevelés, a felsőoktatás adataival?

A jól hangzó adatok nem a mai oktatáspolitika eredményei. A jelentés több esetben felhívja a figyelmet a helyzet várható romlására, a javulás hiányára, ill. kritizálja az átlag mögöt álló elfogadhatatlan részadatokat. Rétvári állítása bizonyítására korábbi adatokat idézett jelenlegiként! Részletek