A CKP fontosnak tartja, hogy foglalkozzunk az iskolaszerkezet kérdésével. Az egységes (mindenki számára lehetőségeket biztosító), és általános képzés idejének meghosszabbítása is jó irány, üdvözöljük a törekvést. Ugyanakkor a megfogalmazott javaslatban számos problémát is látunk.

A CKP nem ért egyet azzal, hogy a kormány egy előre rögzített, konkrét szerkezetmódosítást bocsát vitára. A módszer kérdésében szervezetünk állásfoglalása megismerhető (http://ckp.tanitanek.com/2017/03/09/egy-alternativa-van-valaszthatunk-allasfoglalas-a-az-iskolaszerkezet-atalakitasara-vonatkozo-javaslat-tarsadalmi-vitajarol/). Érdemes azonban magáról a konkrét elképzelésről is véleményt alkotni. Ezzel nem kívánunk a társadalmi vitának elébe vágni, hanem nagyon nyomatékosan azt szeretnénk jelezni, hogy a kormány egy teljes mértékben elhibázott, káros ötletet kíván legitimáltatni a társadalmi vita által.

A magyar iskolarendszer struktúrája a nyolc évfolyamos általános iskola meghatározó szerepével elavult. Számos probléma vethető fel vele kapcsolatban, amelyeket a tudományos szakirodalom már részletesen bemutatott. Átalakításra szükség van, úgy látjuk, hogy ebben nagymértékű a szakmai egyetértés.

Az átalakítás legfőbb alapelveként hangsúlyosan jelenik meg a szakmai fórumokon, hogy erőteljesebbé kell tenni a magyar oktatási rendszerben az egységes és általános képzést. Ez nem pusztán a nevelés, oktatás tartalmának, módszereinek változtatását, vagyis nem pusztán a pedagógiai kultúra jelentős fejlesztését igényli, hanem szerkezeti változtatásra is szükség van. A ma általános iskolainak nevezett nevelési szakasz időbeli hosszának növelése – úgy tűnik – elodázhatatlan.

A világban számos országban történt az elmúlt évtizedekben változás e területen. Mára a fejlett országokat tekintve többségbe kerültek az olyan iskolastruktúrák, amelyekben kilenc, vagy tíz éves általános és egységes képzés szolgálja minden gyermek alapvető iskolai fejlesztését.

A kormány javaslata valójában változatlanul hagyja a jelenlegi struktúrát, pusztán annyit tesz, hogy az óvoda és az általános iskola közé ékel egy „átvezetőnek szánt” évet. Ez a javaslat azonban számos szempontból problematikus:

  1. A javaslat, illetve annak egyedüli, elkülönített jellege alapvető problémákat vet fel. Hatástalan a közoktatás hosszának egy évvel történő növelése egy olyan iskolarendszerben, amely ma alapvető pedagógiai gondokkal küzd, nem tekinthető sem eredményesnek, sem hatékonynak. Egy rosszul működő rendszer tevékenységét terjesztjük ki még egy évvel. Ennek semmi értelme nincs. Az iskolaszerkezet megújítása csakis egy átfogó reform keretei között lehet értelmes feladat. Átfogó reformot kíván a szakmai és szervezeti autonómia problémája, az oktatás finanszírozása, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szelekció kiküszöbölése, a diákok és a pedagógusok túlterhelése, a szakképzés válsága, illetve a minőségbiztosítás, valamint a minőségfejlesztés megújítása. A struktúra módosításával csak akkor lehet eredményt elérni, ha legalább ezeken a területeken összehangolt reformfolyamatok indulhatnak el.
  2. A javaslat azt a látszatot kelti, hogy az iskolai tanulás előkészítését szolgáló év közbeiktatása megoldja a gyerekek között az iskolába lépés idején meglévő jelentős eltérések problémáját. Akkor, amikor az iskolába lépő tanulók kognitív érettsége között akár 4-5 évnyi fejlődési különbség is lehet, ez illúzió. Éppen ezért sokkal többet kellene foglalkozni az iskola alkalmazkodó képességének fejlesztésével, szemben a formális, szerkezeti megoldások keresésével. Nem a gyerekeket kell egyféle, differenciálatlan, a személyes fejlesztésre képtelen pedagógiához igazítani, hanem a pedagógiát kell adaptívvá, a személyre szabott fejlesztésre képessé tenni.
  3. A javaslat a közoktatás hosszának egy évvel történő meghosszabbítását javasolja. Nem tartjuk elvetendőnek az ilyen megoldásokat, azonban a végső, ilyen irányú döntéshez alapos megfontolásokra van szükség. Egyrészt mérlegelni kell azt a körülményt, hogy az egy évvel történő kiterjesztés meghosszabbítja a gyermekkort, késlelteti a felnőtté válás folyamatát. Az évek számának növelése viszonylag jelentős kiadásokkal is jár. Az oktatás GDP-ből való részesedési arányának növelését magunk is fontos feladatnak tartjuk (ld. a Kockás Könyv e témáról szóló, 2. fejezetét), azonban megfontolandó, hogy az esetleges plusz források elsősorban milyen feladatokra költendők el. Problémái miatt erősen kétséges, hogy a plusz források felhasználása a kormány ötletének megvalósítására hatékony lenne.
  4. A javaslat az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak megoldását célozza többek között. A problémát valóban meg kell oldani. Úgy látjuk azonban, hogy ágyúval lövünk verébre. A magyar pedagógiai gyakorlatban az óvoda és az iskola közötti átmenet problémájának kezelésére sokféle megoldás alakult ki, valójában gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk e téren. Tudjuk, hogy az óvodai, valamint az általános iskolai nevelés mai szerkezetét változatlanul hagyva is eredményes megoldások léteznek. E probléma megoldásáért nem érdemes egy új évfolyamot beilleszteni a rendszerbe.
  5. Az alapkészségek fejlesztésének igényei sem jelentenek komolyan vehető érvet a hosszabbítás mellett. A mai fejlett oktatásban az alapkészségek fejlesztése nem négy, nem is hat, hanem tizenkét éven át tart, vagyis az egész közoktatás feladata. Magasabb éveken természetesen már nem az olvasás, az írás, a számolás legegyszerűbb készségeinek elsajátítása zajlik, mert az alapkészségek köre nem merül ki a felsoroltakkal, illetve még ezeken a területeken is számtalan, magasabb szintű készség és képesség fejlesztése indokolt.
  6. A javaslat nem járul hozzá azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek egyébként valóban a szerkezet újragondolását igénylik. Nem enyhíti az esélyegyenlőtlenség problémáját, mert nem kapcsolódik össze az e területen tapasztalható gondok következetes, elvszerű alapokon történő megoldásával. Az óvoda utáni egy áthidaló évben kifejtett pedagógiai munka is várhatóan a jobb társadalmi helyzetben lévő gyerekek számára kamatozódna erősebben (ezzel kapcsolatban lásd a Kockás Könyv 4. fejezetét). Abszurd hatásként a tanulási idő meghosszabbítása csak növeli azt az időt, ami alatt az iskola még inkább képes távolítani egymástól tanulási eredményesség tekintetében a különböző szociális háttérrel rendelkező diákokat. A javaslat megvalósulásának könnyen lehet az esélyegyenlőtlenséget súlyosbító közvetlen szerepe is: még természetesebbé válik az általános iskola 9. osztályát 16 éves korukban elvégző fiatalok számára az iskolarendszer középfokú végzettség nélküli elhagyása, amit az iskolakötelezettségi korhatár miatt meg is tehetnek. Így a kormány javaslatának realizálása növelheti a korai iskolaelhagyók arányát.
  7. A javaslat nem segít megoldani a magyar oktatás másik nagyon jelentős problémáját, a szakképzés válságát, pedig a szerkezetátalakítás ennek fontos eszköze lehetne amúgy. Bár egy évvel később kell a tanulóknak választaniuk szakképzés és nem szakképzés között, ha az új rendszer kialakul, ez azonban ma már kevés, különösen akkor, ha a megelőző általános iskolai oktatás ténylegesen csak nyolc éves. Új szakképzési stratégia kidolgozása és megvalósítása hiányában az iskolaszerkezet változtatása az egyik legfontosabb célját, a szakképzés válsága megoldásának segítését veszítené el.
  8. A javasolt szerkezeti változtatás szemérmesen távol tartja magától a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás struktúra szempontjából történő felülvizsgálatát. Bár ez rendkívül kényes kérdés, de már nem sokáig söpörhetjük a szőnyeg alá. Ha átalakítjuk az iskolaszerkezetet, akkor, ha fájdalmas is, szembe kell nézni ezzel a kérdéssel.

A fentiek alapján a Civil Közoktatási Platform a kormány ötletét hibásnak, sőt, megvalósulása esetén károkat okozónak értékeli, ezért még a társadalmi vita kezdete előtt arra kéri az oktatáspolitikai irányítást, hogy a most tervezett módon ne bocsássa azt társadalmi vitára. Készüljenek azonban szakmai-tudományos alapossággal alternatív javaslatok, amelyeket egy demokratikus, valóban egyeztetést megvalósító folyamatban meg lehet vitatni. A Civil Közoktatási Platform egy ilyen folyamat sikeres lebonyolításához felajánlja tagszervezeteinek szakértelmét.

Az alternatív javaslatok megszületését szervezetünk már előmozdította azzal, hogy a Kockás Könyvben közzétettük saját, iskolarendszer átalakítással kapcsolatos elképzeléseinket. Mi is azzal értünk egyet, hogy hozzá kell látni a feladat megoldásához. Azzal is egyetértünk, hogy a teljes közoktatáson belül növekedjék a súlya az egységes és általános képzésnek. Letettük a voksunkat azon elképzelés mellett, hogy

  • ez az egységes és általános képzés legyen legalább tíz évfolyamos,
  • alapvetően komprehenzív, tehát befogadó, az esélyegyenlőtlenségeket jelentős mértékben csökkenteni képes iskolákban történjék,
  • a teljes közoktatás ideje alatt legyenek jelen szakképzési elemek, történjen meg a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek fejlesztése, ám intézményesen elkülönült szakmai képzés legkorábban a 11. évfolyamtól kezdődjék;
  • a közoktatás 11-12. évében elkülönülhet a szakmatanulás és az érettségire való felkészítés, de lehetséges párhuzamosan szakmai és érettségire felkészítő képzés is,
  • a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az érettségizettek számára is lehetségessé kell tenni a 13., esetleg 13. és 14. évfolyamon a szakmatanulást, valamint a szakmai vizsgát tettek számára az érettségi megszerzését.

A CKP azonban a leírtakat csak az egyik lehetséges változat elemeinek tekinti. Arra lenne szükség, és mi ezt szorgalmazzuk, hogy a szakmai szempontból alaposan kidolgozott változatokat megismerhesse és megvitathassa a szakma. Ez a mi javaslatunk.

Budapest, 2017. március 16.
Civil Közoktatási Platform

 

Mar.19.

Állásfoglalás a kormány iskolaszerkezeti változtatásra vonatkozó javaslatáról

Az ország közvéleménye 2017. március elején megismerhette a kormány ötletét a magyar iskolarendszer átalakításával kapcsolatban. A szándék az, hogy épüljön be a struktúrába, az általános iskola nyolc évfolyama elé egy egyéves iskolaelőkészítő, az óvoda és az alapoktatás közötti távolságot áthidaló nevelési szakasz.

Kapcsolódó Linkek


Az állásfoglalás részletes szakmai indoklása

A Civil Közoktatási Platform (CKP) állásfoglalást tett közzé az iskolaszerkezet átalakításával összefüggésben felmerült, a kormány által nyilvánosságra hozott ötletről. Az alábbiakban az állásfoglalás szikár pontjainak részletesebb magyarázatát adjuk meg. Részletek