1. Korai iskolaelhagyás

A jelentés táblázata és grafikonja szerint míg a középfokú végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya az Unióban 2008 óta kb. a negyedével csökkent, Magyarországon ez az arány nagyjából stagnál, 2010 óta inkább romlik. Jelenleg a helyzet hazánkban valamivel rosszabb az Unió átlagánál. Ha pedig kihagyjuk a migráns tanulókat, és csak a belföldön születetteket nézzük, az eltérés lényegesen nagyobb.

Az az adat, amit Rétvári idéz (EU-ban 12,7, hazánkban 11,8 százalék), a jelentés táblázatában a 2012-es év adataként szerepel! A 2015-ös adat 11,6, ill. 11 % - az unió javára!

Emellett a jelentés kiemeli, hogy " A korai iskolaelhagyók aránya különösen magas a romák körében (57%) a nem roma népességhez (10,3%) viszonyítva.A korai iskolaelhagyók aránya régiónként eltérő; ez az arány az északkeleti országrészben,a szegénységgel leginkább érintett régióban a legnagyobb."

2. Rétvári úgy állítja be, mintha az átlagot kissé meghaladó iskoláskor előtti nevelésben való részvétel a kormány eredménye lenne. De ez az érték 2011 és 2014 között - amire a kiadvány táblázata vonatkozik - nem változott! Egyébként ez a szám a 4 éves kor utáni részvételt arányát méri, annak mértékét kívánja az Unió növelni. A 3  éves kortól kötelező óvodáztatást a jelentés nem értékeli pozitívan, csak megállapításként közli.

3. És  mi helyzet a felsőoktatással? A  felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek száma valóban jelentősen nőtt Magyarországon 2012 és 2015 között, és most már megközelíti az uniós átlagot. Azt azért nem nehéz belátni, hogy ez a korosztály nem a FIDESZ-érában jelentkezett egyetemre, sőt, többbségében még a tanulmányait is befejezte 2010-ig. A jelentés megállapítása így hangzik: "A 2015-ös arány közel áll a magyar felsőoktatási stratégia által 2023-ra kitűzött 35%-os célhoz. Mindazonáltal 2011 óta csökkent a felsőfokú képzésre felvételizők és beiratkozók aránya (3. ábra), és nagyarányú a felsőoktatásból való lemorzsolódás,ami a következő évtized során ronthatja Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát."

.
(Központi
 

 

 

Nov.16.

Az Európa Bizottság oktatási jelentése - van-e oka a kormánynak örülni?

Megjelent az Európai Bizottság Oktatás és képzés 2016 jelentése.

Kapcsolódó Linkek


A CKP reakciója az Európai Bizottság oktatási jelentésére és Rétvári Bence nyilatkozatára

Sajtóanyag Részletek

Miért közöl az Európai Bizottság oktatási jelentése más adatokat a magyar oktatási költségeknek a GDP-hez viszonyított arányáról, mint amiket mi ismerünk?

Nahalka István elemzése Részletek

Hogyan csökkentsük a tanulási zavarral küzdők arányát?

Magyarázat a diszlexiások számának csökkenésére Részletek

Mi a helyzet az esélyegyenlőtlenséggel?

A jelentés a legnagyobb problémának azt jelöli meg, hogy Magyarországon katasztrofális mértékűek az esélyegyenlőtlenségek. Sokféle mutatóban megjelenik a nagymértékű eltérés az egyes földrajzi térségek, illetve a roma és nem roma tanulók között. Részletek

Büszkélkedhetünk a korai iskolaelhagyás, az iskoláskor előtti nevelés, a felsőoktatás adataival?

A jól hangzó adatok nem a mai oktatáspolitika eredményei. A jelentés több esetben felhívja a figyelmet a helyzet várható romlására, a javulás hiányára, ill. kritizálja az átlag mögöt álló elfogadhatatlan részadatokat. Rétvári állítása bizonyítására korábbi adatokat idézett jelenlegiként! Részletek